Ha eleged van az ötnapos munkahétből, nem vagy egyedül. Munkavállalóként egyértelműen a többséghez tartozol, de a vállalkozások vezetői közül is egyre többen kérdőjelezik meg a hatékonyságát. Az utóbbi években egyre nagyobb teret nyer egy alternatíva: a négynapos munkahét. A koncepció mögött az az elképzelés áll, hogy a kevesebb munkanappal a munkavállalók kevésbé égnek ki, boldogabbak és ezáltal produktívabbak lesznek. Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy négy nap alatt legalább ugyanannyi, ha nem több munkát tudnak elvégezni, feltéve ha a jövedelmük nem csökken.
A rövidített munkahét vágyálma már a világjárvány előtt is foglalkoztatta az embereket. De most, hogy a munkavállalók többsége visszatért az irodákba dolgozni, szinte minden héten megjelenik egy tanulmány arról, hogy miért lenne jó a négynapos munkahét széleskörű elterjedése, illetve hogy miért nem megy a változás mégse olyan gyorsan.
Mit mondanak a legfrissebb kutatások?
A napokban például nagy port kavart egy minden eddiginél alaposabb nemzetközi felmérés eredménye. A 2022 februárjában kezdődött hat hónapos tesztben hat ország harminchárom vállalata csökkentette alkalmazottjai munkaterhelését heti négy napra, azaz harminckét órára. A 4 Day Week Global által szervezett valós kísérletben azt próbálták kideríteni, hogy a munkavállalók az idő nyolcvan százalékában is el tudják-e végezni ugyanazt a munkát, mint korábban negyven óra alatt, ha egyébként ugyanazt a fizetést kapják. Az eredmények elsöprően pozitívak voltak: A programban részt vevő vállalatok a bevételek növekedéséről, a munkavállalók egészségi állapotának és jóllétének javulásáról számoltak be, és környezetvédelmi szempontból is pozitív hatásokat mutattak ki. Az új jelentés eredményei egyértelműek: A négynapos munkahét mindenkinek jobb volt.
Bár a munkavállalók jólléte és megtartása fontos, a kísérlet a bevételek növekedésével is járt a megfigyelt vállalatok körében. A kísérletben tizenhat cég szolgáltatott bevételi adatokat is. Az ő bevételük – a méretük szerint súlyozva – 8,14 százalékkal nőtt. Egyes cégek esetében közel 40 százalékkal magasabb volt, mint az előző év ugyanezen hat hónapos időszakának bevételnövekedése. A záró felmérést kitöltő huszonhét vállalat közül egyik sem jelezte, hogy tervezné az ötnapos héthez való visszatérést. A kísérletben részt vevő négyszázkilencvenöt alkalmazott közül pedig szinte mindenki meg akarta tartani a négynapos munkahetet.
Bár az új rendszer bevezetői elsősorban az üzleti hatást keresik – a bevételben vagy a munkavállalók jóllétében –, lehetnek kevésbé nyilvánvaló előnyei is.
Egyrészt a csökkentett munkaidő alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással jár – az emberek kevesebbet ingáznak, és a vállalkozások kevesebb energiát használnak. A négynapos hetet vizsgáló kísérlet megállapította, hogy a résztvevők egy órával kevesebb időt töltöttek utazással, mint a kísérlet előtt. A rövidebb munkahét segít az embereknek abban is, hogy környezetbarátabb döntéseket hozzanak. Ha kevesebb a szabadidejük, nagyobb valószínűséggel vásárolnak eldobható műanyagba csomagolt élelmiszereket, autóval járnak munkába ahelyett, hogy gyalogolnának vagy a tömegközlekedést vennék igénybe.
A magyar nagyvállalatok körül elsőként a Magyar Telekom tesztelte ezt a munkarendet 2022 júliusa és októbere között. A munkavállalók bérét nem változtatták, azaz nem kerestek kevesebbet a csökkentett munkaidő miatt. A publikált értékelésükben azt állapították meg, hogy a tesztbe bevont kollégák egyéni hatékonysága átlagosan 10 százalékkal javult, miközben a heti négy napos, napi nyolc órás foglalkoztatás mellett 20 százalékkal kevesebb időt töltöttek munkával. Emellett a munkavállalói elégedettség jelentősen, a korábbi 78 százalékról 94 százalékra nőtt.
TIPP: Ha rendszeresen szeretnél közérthető, gyakorlati pénzügyi, gazdasági tippeket, ötleteket olvasni, kövesd az @hofernoemi.hu Instagram-oldalamat is gazdasági ismereteid bővítéséhez és a vállalkozásod fejlesztéséhez.
Egy kis történelmi áttekintés
A négynapos munkahét bevezetésére törekvés nem az első forradalmi változás a munka világában. Az Egyesült Államokban 1926-ig a legtöbb munkavállaló heti hat napot dolgozott. Henry Ford volt az első, aki autógyárában ötnaposra csökkentette a munkahetet. Úgy vélte, hogy egy plusz szabadnap növelné a dolgozók termelékenységét, így több idejük jutna arra, hogy pénzt költsenek – remélhetőleg Ford autókra. A munkahét negyvennégy órássá, majd egy 1940-es módosítással negyvenórássá vált.
Magyarország némi késéssel követte a nyugati világot: 1951-ben lett negyvennyolc órás a munkahét, majd 1967 és 1975 között, fokozatosan csökkent negyvennégy órára. 1981-től még két órát lefaragtak belőle, de csak 1984-ben jutottunk el végleg a negyvenórás heti munkaidőig.
Egyébként én még emlékszem arra, amikor a 80-as évek elején a szombat munkanap volt, amikor gyerekként iskolába jártunk.
Úgy tűnik, hogy bő fél évszázaddal később a normáink ismét megérettek a változásra. A jelenlegi, gazdaságilag nehezebb idők talán épp arra jók, hogy ösztönznek bennünket az eddigieknél hatékonyabb megoldások alkalmazására. Ki tudja, talán a négynapos munkahét bevezetése pont ilyen.
A sokasodó pozitív eredmények ellenére ugyanakkor nem valószínű, hogy a világ egyik napról a másikra áttér a négynapos munkahétre, de egyes országok, egyes iparágak sikerrel alkalmazhatják.
Persze a négynapos munkahétnek nemcsak szószólói, hanem kritikusai is akadnak. Ez sem újdonság, az ötnapos munkahét ötletét sem övezte egyöntetű egyetértés. A Népszabadság például „A szabadidő veszélyeiről” írt dörgedelmes cikket 1982-ben, amelyben azt hangoztatta, hogy a szabad szombatot nem kellett volna széles körben bevezetni, mert az emberek nem tudják majd értelmesen kihasználni. Azt hiszem, nyugodtan kimondhatjuk, hogy ez a jóslatuk nem jött be.
Ettől még a négynapos munkahét ellenzőinek lehetnek megfontolandó érveik. Utánajártam egy kicsit a témának, és összegyűjtöttem nektek a heti egy extra szabadnap mellett és ellen szóló leggyakoribb érveket. A véleményezést meghagyom nektek – bár egy kisebb összegben fogadni mernék, hogy melyik oldalon áll az olvasóim többsége.
A négynapos munkahét előnyei
Kezdjük a legtöbbet hangoztatott és vizsgált előnnyel: a megnövekedett termelékenységgel. Ha kevesebb napot dolgozol, kisebb valószínűséggel tapasztalhatod a fáradtságot és a kiégést. Ez vállalkozókra és munkavállalókra egyaránt érvényes. Ha többet pihensz egy héten, jobban tudsz koncentrálni, és ugyanannyi idő alatt több feladatot tudsz elvégezni. Ahogy a fenti felmérések eredményei mutatják, akár produktívabb is lehetsz, mint ha heti öt napot dolgoznál.
Az új metódus másik előnye a munka és a magánélet jobb egyensúlya. Ne feledjük, hogy a nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás csak elméletben létező napi időbeosztás. A napi nyolc órát dolgozók a gyakorlatban napi további egy-két órát ingáznak, továbbá ügyeket intéznek, bevásárolnak, házimunkát végeznek, másodállást vállalnak, hozzák-viszik a gyerekeket – így sem a pihenésre, sem a szórakozásra nem marad elég idő. Ha a te hétköznapjaid is ilyen rohanásban telnek, nem csoda, hogy örülnél egy plusz szabadnapnak. Így több időd maradna a családodra és a barátaidra, a hobbijaidra, a sportolásra, illetve az egyéb kötelezettségeidre. A heti négy napban rendelkezésre álló, de kiegyensúlyozott, koncentrálni és keményen dolgozni képes munkaerő a munkaadónak is többet ér, mint egy demotivált, gondterhelt, szétszórt alkalmazott, aki ugyan fizikailag jelen van a hét öt napján, de csak háromnapnyi kemény munkának megfelelő teljesítményt nyújt.
A jobb termelékenység, valamint a munka és a magánélet egyensúlya mellett a négynapos munkahét a munkavállalók elégedettségét is növeli, így könnyebb őket megtartani, és inkább magukénak érzik a vállalat üzleti céljait is. Kreatívabb ötletekkel állnak elő, proaktívabban és önállóbban dolgoznak, egyszerűen mert van hozzá kedvük és energiájuk.
Negyedik érvként a négynapos munkahét a hiányzások csökkenéséhez is vezethet. Ha a munkavállalóknak több idejük van arra, hogy magukkal és a magánéletükkel foglalkozzanak, kisebb valószínűséggel hiányoznak a munkahelyükről, ritkábban betegszenek meg, kevésbé fáradnak el, és az ügyes-bajos dolgaikat is könnyebben el tudják végezni munkaidőn kívül.
Ha vállalkozó vagy, az ötödik érvem érdekelhet a legjobban: a költségmegtakarítás. Mikor, ha nem egy inflációs időszakban szeretnél költségeket csökkenteni a cégedben, nem igaz? Legnagyobb eséllyel az irodád, a munkahelyed rezsiköltségeiben tudsz megtakarítást elérni. Logikus: ha kevesebb ideig dolgoztok, kevesebb energiát használtok el, kevesebbet kell takarítani. Ha a négynapos munkahetet váltott rendszerben vezetitek be – vagyis a plusz szabadnapot nem mindenki ugyanazon a napon kapja a héten –, akkor akár kisebb irodában is elfértek, vagyis a bérleti díjon is spórolhatsz. Egy fontos tényezőről azonban ne feledkezz meg: ha kevesebb dolgoztok, könnyen lehet, hogy a bevételetek is csökkeni fog. Átgondolt munkaszervezéssel szerencsére ez elkerülhető. Ha érdekel, hogyan, keress meg a cikk végén található elérhetőségeimen vagy itt, és megosztom veled az ötleteimet.
A négynapos munkahét hátrányai
Mint minden újítás, a négynapos munkahét ellen is szólnak megfontolandó érvek. Nézzük, miért nem tartják jó ötletnek a plusz egy szabadnapot az új munkarend ellenzői.
Egyik ellenérvük a megbeszélések ütemezésének, illetve a kollégákkal és ügyfelekkel való egyeztetésnek a nehézsége. Ha az emberek a hét különböző napjain dolgoznak, nehéz lehet olyan időpontot találni, amely mindenkinek megfelel. Ez elsőre talán nem tűnik hatalmas problémának, de ilyen banális időpontegyeztetési gondok miatt akár heteket is csúszhat egy-egy projekt. Ami pedig veszteség minden érintett cégnek.
Egy másik hátrány a munkaterhelés növekedése a fennmaradó munkanapokon. Ha kevesebb napot dolgozol, kevesebb idő alatt kell ugyanannyi munkát elvégezned. Ez hosszabb munkanapokhoz és fokozott stresszhez vezethet. Jó munkaszervezéssel lehet megoldást találni, de a legtöbb cégen belül nincs meg az ehhez szükséges szaktudás. Ilyenkor érdemes egy olyan külsős üzleti tanácsadót bevonni, aki jártas a cégen belüli folyamatok racionalizálásában. Én is több hasonló projekten dolgozom az ügyfeleimmel. Egy ilyen kisebb átszervezés kiváló apropó arra, hogy a működési és munkavégzési folyamatokon javítsatok. A kollégák is igazán motiváltak lesznek az ötletadásra, mivel ők is nagyon szeretnék fentarthatóvá tenni a négynapos munkahetet.
Hogy hogyan? Irtsatok ki minden felesleges fázist. Először is írjátok le a főbb munkafolyamataitok lépéseit. Kezdjétek az öt legfontosabb folyamattal, majd csoportosítsátok a teendőket. Például így:
- 1 – szükséges, mert pénzt hoz,
- 2 – szükséges, mert kötelező jogszabályi előírás,
- 3 – csináljuk, mert megszoktuk és hasznos,
- 4 – csináljuk, de igazából már fogalmunk sincs, hogy miért, és akár el is hagyhatnánk.
Gyakori, hogy ebbe a negyedik kategóriába soroljuk a feladatok 10-15 százalékát, ami nem kevés, ha költségcsökkentésről beszélünk. Egy percig se gondolkodj rajta, dobd ki az összeset, és haladj tovább a racionalizálás útján. Ugye, hogy nem is olyan bonyolult?
Az ellenzők gyakran felhozott kifogása, hogy a négynapos munkahét bizonyos iparágakban vagy munkakörökben nem megvalósítható, mert bizonyos dolgozók nem nélkülözhetők hetente három napon. Ez különösen olyan területeken érvényes, ahol eleve a hét minden napján üzemelnek a cégek: a kiskereskedelemben, a vendéglátásban, a közszolgáltatások egyes területein. Nehezen elképzelhető például, hogy egy háziorvos csak a hét négy napján rendeljen, vagy hogy a betegeknek hol ehhez, hol ahhoz kelljen menniük, mert egy háziorvos nem tudja kiszolgálni őket.
A négynapos munkahét további hátránya, hogy növelheti a munkaerőköltségeket, ha túlórára van szükség a hiányzó nap fedezésére. Ha pont a te cégednél nem bizonyul igaznak, hogy a produktívabb dolgozók négy nap alatt is el tudják látni ugyanazt a feladatot, akkor a túlórapénzek nem várt plusz költséget jelenthetnek, ami akár a nyereségességed rovására is mehet. Ezért ha a négynapos munkahét bevezetését fontolgatod, átgondolt tervet kell készítened, és meg kell tervezned az új folyamatokat. Megismétlem, mert fontos: egy tapasztalt szakértővel sokkal könnyebben és gyorsabban kialakíthatod az új rendszert. A zökkenőmentes átállást az alkalmazottjaid is meghálálják.
A munkavállalók érdekeit képviselők oldaláról is elhangzik egy fontos ellenérv: Az erőfölényben lévő munkaadók a négynapos munkahetet ürügyként használhatják a fizetések csökkentésére. Méghozzá úgy, hogy közben ugyanazt a teljesítményt várják el a dolgozóiktól, mint amit korábban öt nap alatt. Ahol a munkavállalók érdekérvényesítő képessége csekély, ahol nem működnek hatékonyan a szakszervezetek, vagy ahol nem védik őket a törvények, ott a rövidített munkaidővel egyáltalán nem biztos, hogy jobban járnak az alkalmazottak.
A négynapos munkahété a jövő?
Még csak az első, tétova lépéseket tesszük meg a munkaidő további csökkentése felé. A hatnapos munkahétről sem egyik napról a másikra állt át a világ az ötnaposra. Lehet-e még egy napot lefaragni úgy, hogy a termelékenység ne sérüljön? A kezdeti kísérletek ígéretesek, ám az ellenzőknek is vannak megfontolandó érveik. Ha neked is van véleményed, gyere át az Instagramra, és beszélgessünk a témáról. Kövesd a @hofernoemi.hu oldalamat, és írd meg a gondolataidat a témához kapcsolódó posztjaim valamelyikénél kommentben, vagy akár privát üzenetben.
Remélem, a leírtakkal sikerül elősegítenem a vállalkozásod sikerét. Ezek a tanácsok általánosságban értendők. Az, hogy a te vállalkozásodra miként alkalmazhatók, függ a vállalkozásod konkrét, általam nem ismert helyzetétől.
Kövesd a blogomat, és olvass bele a régebbi írásaimba is. Évek óta, kétheti rendszerességgel publikálok a vállalkozásokat segítő cikkeket – lassan egy könyvre való hasznos információt osztottam meg. Kezdd itt a tanulást, és ha valamelyik téma részletesebben is érdekel, keress meg bátran!
Szeretnél gyakorlati segítséget kapni, hogy a vállalkozásod jobban működjön és sikeresebbé válhasson? Gazdasági, pénzügyi, üzleti problémád megoldásával kapcsolatban lenne kérdésed hozzám? Látogass el a www.hofernoemi.hu oldalra, ahol részletesebben is megismerheted a szolgáltatásaimat, és írhatsz nekem. De akár itt, a blogom Kapcsolat oldalán található elérhetőségemen is megkereshetsz.
Jogi szakokleveles közgazdászként és okleveles nemzetközi adószakértőként, 22 éves gazdasági felsővezetői tapasztalattal a hátam mögött kis és nagy cégeknek kínálok gazdasági, pénzügyi, üzletviteli tanácsadást. Néhány éve a Forbes magazin a 20 legbefolyásosabb nő közé sorolt az üzleti életben.
