Az előző blogbejegyzésemben a vállalkozások társasági nyereségadójáról írtam a nemzetközi adózás vonatkozásában. Azonban ha külföldön vállalkozást indítasz, nemcsak azt kell tudnod, hogy a céged hol fizet nyereségadót, hanem azt is, hogy te mint tulajdonos hol és mennyit adózol majd a reménybeli nyereségből kapott osztalék után.
Annak meghatározásához, hogy egy vállalkozás hol fizet társasági nyereségadót, fontos tudnunk többek között azt is, hogy a cég vezetője vagy tulajdonosa hol él. Ha például két országban is van tartózkodási helye, az nemcsak a vállalkozás adózása, de az adott magánszemély személyi jövedelemadója szempontjából is lényeges.
A nemzetközi adózás szabályaiban könnyen el lehet veszni, még akkor is, ha csak az európai uniós jogrendet vizsgáljuk.
Vegyük az előző cikkem egyszerű alapfeltevését: az Európai Unión belül költözöl, és új lakóhelyeden, egy másik tagállamban alapítasz céget. Mondjuk Belgiumban egy csokoládémanufaktúrát.
Magánszemélyként hol kell adót fizetned?
Természetesen az se mindegy, hogy mennyit, de most vizsgáljuk meg azt, hogy hol. Ez azért is fontos, mert ha teljes képet szeretnél látni, a vállalkozásod üzleti tervével együtt a saját jövedelmed tervét is hasznos elkészítened vagy elkészíttetned.
Magánszemélyként általában abban az országban fizetsz adót az összes úgynevezett világjövedelmed (azaz a világ bármely országában kapott munkabéred, nyugdíjad, juttatásod, osztalékod, tőkenyereséged, ingatlanból származó jövedelmed stb.) után, ahol adóügyi illetőséggel bírsz. Ez a főszabály, de léteznek kivételek is. Előfordulhat, hogy egy adott jövedelem megadóztatására a forrásország jogosult. Ez utóbbi elv érvényesül az ingatlanból származó jövedelmek (pl. ingatlanbérbeadás, -eladás) esetében. Ekkor abban az országban kell a jövedelemadót megfizetni, ahol az ingatlan található.
Hogy hogyan derítheted ki az adóügyi illetőséged? Sajnos, nem is olyan egyszerű a feladat, ugyanis minden ország maga jogosult szabályozni, hogy ki bír adóilletőséggel nála. A világ országaira kiterjedő egységes szabályozás hiánya nem könnyíti meg a dolgodat, ezért is jó óvatosnak lenned és a nem egyértelmű esetekben szakemberhez fordulnod. Sajnos, még az EU-ban sem egységesek a jogszabályok a más EU-országban dolgozó, élő, tartózkodó uniós magánszemély jövedelmének adóztatásával kapcsolatban. Alapszabályként elmondható, hogy ha évente kevesebb mint 6 hónapot tartózkodsz Magyarországon kívül, másik EU-tagállamban, akkor rendes körülmények között továbbra is Magyarországon lesz az adóügyi illetőséged.
Ahogy arról az előző blogbejegyzésemben is írtam, amikor egy jogi entitás (pl. a vállalkozásod) vagy egy magánszemély két országban is belföldi illetőségűnek minősül, akkor a két ország közötti kettős adózást elkerülő egyezményt kell alkalmazni. Ezt az egyezményt azért hozták létre, hogy kettős illetőség esetén se fizess két országban adót. Magyarország az Európai Unió összes tagállamával kötött ilyen egyezményt. Az egyezményekben az államok arról állapodnak meg, hogy adott esetben a két ország közül melyik adóztathat. Az egyezményeket az ún. OECD-modellegyezmény mintájára kötik. Mivel nemzetközi jogszabály, így a jogforrás-hierarchiát követve magasabb rendű, mint az adott ország releváns törvénye, vagyis először e szerint kell eljárni. Az országok általában törekednek arra, hogy a saját vonatkozó jogszabályaikat is a modellegyezmény mintájára alkossák meg. A kettős adózást elkerülő egyezmények adókötelezettségeket nem keletkeztetnek. Ezeket az egyes országok saját jogszabályai definiálják, amelyeket jó ismerni és értelmezni.
Az OECD-modellegyezményben egy általános sorrend ugyan létezik, de ez nem kötelezően alkalmazandó. Azt azonban jó tudni, hogy a magyar személyijövedelemadó-törvény is erre a mintára épül. E szerint az adóügyi illetőséget legutolsósorban az állampolgárság, majd az állandó lakhely és a szokásos tartózkodási hely, elsősorban pedig a „létérdek központja” (ha ilyen hely több is van, akkor az, amelyikhez az adott személy leginkább kötődik gazdasági, családi szempontok alapján) és további tényezők határozhatják meg, gyakran sok szubjektív elemmel. Végső esetben az említett egyezmények a magánszemély állampolgárságához rendelik az illetékességet, de abból is lehet több. Bármilyen kétség esetén érdemes az adóhatóságokhoz fordulni a kérdés megnyugtató tisztázása érdekében.
Ha magyar állampolgárként kétlaki életet élsz, mindenekelőtt a magyar szja-törvényt szükséges ismerned és alkalmaznod, mert kötelező rendelkezéseket tartalmaz. A kiindulópontként alkalmazandó adóilletőséget is szabályozza. Kulcsfontosságú az a paragrafusa, amely szerint egy második állampolgársággal nem rendelkező magyar állampolgár (kivéve, ha belföldön nem rendelkezik a személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel) magyar illetőségű akkor is, ha külföldön él.
Az szja-törvény kimondja azt is, hogy az az EU-s állampolgár, aki egy 12 hónapos időszakban 183 napot meghaladóan tartózkodik Magyarországon, szintén magyar adóügyi illetőségűnek minősül.
Cégtulajdonosként leginkább az érdekelhet, hogy hol adózol a vállalkozásod nyereségéből kapott osztalék után. Ennek megfejtéséhez a jövedelemszerzés helyéből kell kiindulnod, ami osztalék esetén általában az osztalék fizetésére kötelezett jogi személy székhelye szerinti állam. Az előző cikkemben szereplő példánál maradva, ha Belgiumban alapított csokoládémanufaktúrát működtetsz és kétlaki életet élsz, a jövedelemszerzés helye Belgium. Amennyiben magyar adóilletőségű maradtál, akkor a kapott osztalékok után Magyarországon 15 százalék szja-t kell fizetned. Ugyanakkor az osztalék először az osztalék forrása szerinti államban, azaz a mi esetünkben Belgiumban adózik. Erről a két állam közötti egyezmény rendelkezik. A belga osztalékadó mértéke jelenleg 10 százalék. Szerencsére a Belgiumban megfizetett adót a Magyarországon fizetendő adóból levonhatod, azaz csak a többletet (a példánkban 5 százalékot) kell befizetned.
Ha érdekelnek a nemzetközi adózás kérdései, kövesd a blogomat, mert terveim szerint a közeljövőben visszatérek még a témára.
Remélem, a leírtakkal sikerül hozzájárulnom vállalkozásod sikeréhez. Ezek a tanácsok általánosságban értendők. Az, hogy a te vállalkozásodra miként alkalmazhatók, függ a vállalkozásod konkrét, általam nem ismert helyzetétől.
Ha kérdésed van nemzetközi adózással, vállalkozásindítással, üzleti terv készítéssel kapcsolatban, vagy szeretnéd, hogy segítsek más gazdasági, pénzügyi, üzletvezetési, üzletfejlesztési kérdésben, keress meg a blogom Kapcsolat oldalán található elérhetőségemen, vagy látogass el a hofernoemi.hu oldalra, ahol részletesebben is megismerheted a szolgáltatásaimat.
Jogi szakokleveles közgazdászként és nemzetközi adószakértőként, 20 éves gazdasági felsővezetői tapasztalattal a hátam mögött kis és nagy cégeknek kínálok gazdasági, pénzügyi, üzletviteli tanácsadást. Néhány éve a Forbes magazin a 20 legbefolyásosabb nő közé sorolt az üzleti életben.
