Nagy szenzáció volt a napokban, hogy a világ leggazdagabb emberévé nemrégiben előlépett Elon Musk a Tesla készpénzállományából 1,5 milliárd dollárt bitcoinra váltott. És most mindenki azon izgul, hogy követik-e más nagy cégek, bankok a példáját. Ha te is gondolkodsz egy ilyen merész húzáson, akkor érdemes utánajárnod az adózási és számviteli szempontoknak is.
Kezdem mindjárt a rossz hírrel: Magyarországon egyelőre egyetlen tételes jogszabály sem létezik a kriptopénzekről. Ezzel persze nem vagyunk egyedül, sok már országban is csak most alakulnak ki a jogszabályi keretek. Pedig a bitcoin és társai egyre inkább beszivárognak hétköznapi életünkbe. Például a PayPal és más fizetési szolgáltatók is lehetővé tették a közelmúltban, hogy bizonyos feltételek mellett fizethessünk bitcoinnal a rendszerükben.
A kriptopénzek használatbavétele valószínűleg több lépcsőben történik meg. A szakértők azt mondják, és közgazdászként én is úgy látom, hogy reális kockázata van egy magasabb inflációnak a világban (például a a gazdaságélénkítő pénznyomtatás hatásaként), amikor a magánbefektetők mellett a cégek is alternatív eszközökbe (kötvényekbe, részvényekbe, aranyba) helyezik át készpénzállományuk egy részét. Új típusú megtakarítási formaként ide tartozhatnak a kriptopénzek is, amelyekkel még szélesebb diverzifikáció érhető el.
Ezt a lehetőséget várhatóan egyre több cégvezető, gazdasági vezető veszi fontolóra. Ha nem akarsz lemaradni, neked is érdemes időben tájékozódnod a témában, aminek része a vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok alakulásának nyomon követése is.
Nem vagyok kriptobefektetési szakértő, ezért ez a cikk nem arról szól, hogy érdemes-e bitcoint vagy más kriptopénzt vásárolnod. Viszont gazdasági, pénzügyi tanácsadóként nagyon érdekelnek a szakmai újdonságok. Belevetettem hát magam a fellelhető külföldi és magyar szakirodalomba, jogszabályokba, jogesetekbe, és minél többet olvastam, annál több kérdésem lett.
A kriptopénzeknek gyakorlatilag nincs hazai szabályozása, ezért jogszabályok értelmezéséről nem beszélhetünk. Mégis megpróbálom körüljárni, hogy számviteli és adózási szempontból mire számíthat az a magyar vállalkozó, aki a kriptobefektetések világa felé kacsingat.
- Számviteli kérdések
Amennyiben azt fontolgatod, hogy céged pénzének egy részét bitcoinra váltod, esetleg terméked vagy szolgáltatásod ellenértékekeként kriptopénzt is elfogadsz, rögtön felvetődik a kérdés, hogy a megszerzett kriptopénzt hogyan tartsd nyilván a könyvelésedben.
A jelen helyzetben a meglévő magyar számviteli jogszabályok kategóriáiba kellene valahogy beleilleszteni ezt az új eszközt, megtalálva azt a definíciót, amelyik a leginkább illik rá. Egyesek szerint értékmegőrző eszköz, és mint ilyen, az arany helyettesítőjeként értelmezhető. Mások szerint csereeszközként is funkcionálhat, mint a hagyományos fizetőeszközök alternatívája egy kormányoktól és nagy pénzügyi szolgáltatóktól, bankoktól független világban.
Ami a hazai szabályozást illeti, egyelőre nem sok támpontot kapunk a számviteli teendőinkhez. Egy magánszemély által 2017-ben kért NAV-állásfoglalás szerint (amelynek alkalmazása nem kötelező érvényű) a bitcoin nem tekinthető fizetőeszköznek, sem hagyományos értékpapírnak, mivel ezek definíció szerinti követelményeivel nem rendelkezik. Ezen állásfoglalás szerint a bitcoin olyan fizetési ígéret, amely aktuális árfolyama alapján pénzre váltható, vagy azzal fizetni lehet. Fizetési ígéretként a követelések között lehet kimutatni, nincs kamata, ha pénzre váltják hozama lesz (nyereség vagy veszteség). A számviteli értelmezés szerint a forgóeszközök között az egyéb követelések soron lehet szerepeltetni mint vásárolt követelést.
Az európai szabályozás valamivel a magyar előtt jár, de számos részlet abban sem kidolgozott. Az IFRS IC (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Értelmezési Bizottsága) 2019 júniusában tette közé részletesebb, magyarázatokat is tartalmazó döntését a kriptopénzekről. Ennek értelmében az IFRS-szabályok szerint – amelyeket az EU tagállamok bizonyos vállalatai alkalmaznak, és amelyekkel az utóbbi években a magyar számviteli szabályok is egyre inkább harmonizálnak – immateriális eszközként vagy készletként kellene könyvelni a kriptopénzt. Készletként akkor, ha a kriptopénzt eladás céljából tartják, minden más esetben pedig immateriális jószágként. Minkét esetben bekerülési értéken kell felvenni a könyvekbe.
A bitcoin árfolyama jelenleg akár napon belül is nagyon volatilis. Az IFRS szerint mérlegfordulónapon a külföldi devizákhoz hasonlóan szükséges átértékelni. Az említett NAV-állásfoglalás a magyar szabályok alapján azt írja, hogy – a vásárolt követelés kezeléséhez igazodva – például az értékvesztést csak akkor kell elszámolni, ha az tartós és jelentős összegű. (Az eszközök átértékelése egy külön témakör, amire ebben a blogbejegyzésben nem térek ki részletesebben. Ha érdekel, keress meg a lenti elérhetőségemen, és egy konzultáció keretében megbeszéljük.)
Ha beleszólásom lenne a jogalkotásba, akkor vagy a befektetési arany szabályai szerint alakítanám ki a kriptopénzek számvitelét, vagy megváltoztatnám a pénzeszköz fogalmát, és harmadik kategóriaként oda sorolnám be a készpénz és a bankszámlapénz mellé. Értelemszerűen a könyvelését ezek analógiájára alakítanám ki. A pénzügyileg fejlett Nagy-Britanniában a kriptopénzeket az utóbbi kategóriába sorolják, méghozzá külföldi devizaként.
A befektetési célból vásárolt aranyat a magyar számvitel szerint jelenleg áruként kell felvenni a vásárolt készletek közé. Hogy miért nem a befektetett eszközök közé? Azért, mert nem felel meg a fogalomnak, ugyanis nem az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan (minimum egy éven túl) szolgálja. Igen, erről is lehetne vitatkozni.
- Adózási kérdések
A gazdálkodó szervezetek szempontjából a kriptopénz tranzakciók utáni adózása talán egyszerűbb, mint a számviteli kezelésük. Azonban specifikus adójogszabályok itt sem állnak még rendelkezésünkre.
Társasági adó
A gondolkodást elindító példánál, amikor a vállalkozásod pénzének egy részét bitcoinra váltod, nem keletkezik adókötelezettség, mivel azon az értéken tartod nyilván a bitcoint, amin megvetted, azaz nincs nyereség. Ha később úgy döntesz, hogy egy magasabb áron eladod, akkor már a társaságiadó-alapod része lesz. A társaságiadó-alap után 9 százalékos társasági adót kell fizetned. Továbbá az ügyletekről részletes nyilvántartást szükséges vezetned.
Iparűzési adó
Ez eddig világos. De terheli-e vajon iparűzési adó? Konzervatívan gondolkozva terhelheti, de jogszabály erre sincs még.
Általános forgalmi adó
Az Európai Unió a társasági adóra vonatkozó szabályok meghatározását a tagállamok hatáskörébe utalja, míg a hozzáadottérték-adóról (magyarul az áfáról) egy EU-irányelv rendelkezik, amelyet a tagállamoknak be kell építeniük a jogrendjükbe.
Az Európai Bíróság 2015-ben egy konkrét ügy kapcsán azzal a kérdéssel szembesült, hogy azokat a hagyományos devizák bitcoin virtuális devizára való át- és visszaváltását képező ügyleteket, amelyeket egy svéd magánszemély egy társaságon keresztül kíván végezni, terheli-e hozzáadottérték-adó. Az Európai Bíróság ebben az ügyben (C-264/14 ügyszám) a bitcoin hagyományos devizára váltását ellenérték fejében végzett szolgáltatásnyújtásnak minősítette és áfamentes ügyletnek tekintette.
Ha viszont a kriptopénzt nem tekintjük pénzeszköznek, akkor amikor bitcoinnal fizetünk, barterügylet és ezáltal áfafizetési kötelezettség is keletkezik. A barterügyletben az egyik fél szolgáltatásának ellenértéke a másik fél által nyújtott szolgáltatás, nem a pénzben szolgáltatott ellenérték. Ilyen esetben mind a szolgáltatás, mind az ellenszolgáltatás kiszámlázandó és áfaköteles.
Csavarjunk a dolgon még egyet: Ha a befektetési arany módjára kezelnénk a kriptopénzeket, akkor eladáskor a bevétel árbevétel lesz, és vele szemben a bekerülési érték mint ráfordítás az eladott áruk beszerzési értéke soron jelenne meg. A kettő különbözete a profit (nyereség vagy veszteség), amely a céged társaságiadó-alapjába kerülve 9 százalékos társasági adóval adózna. A befektetési arany kereskedelme áfamentes.
Összefoglalva: Egy ennyire hiányos jogszabályi környezetben kérdéses, hogyan állapítana meg az adóhatóság bármilyen szabálytalanságot, de az is kérdéses, hogy vállalkozóként hogyan tudnánk megnyugtató módon könyvelni kriptobefektetéseinket. A kriptopénzek iránti ugrásszerű érdeklődést látva bízom benne, hogy a jogszabályalkotók minél hamarabb tisztázzák a fenti kérdéseket, és jogkövető magánszemélyként vagy vállalkozóként is megnyílik előttünk a kriptobefektetések izgalmas világa.
Remélem, a fenti gondolataimmal sikerül hozzájárulnom vállalkozásod 2021-es sikeréhez. Szeretném hangsúlyozni, hogy a cikkben csupán általánosságban írom le a véleményemet egy olyan témáról, ami mostanában sokakat foglalkoztat. Az, hogy a te vállalkozásodra miként alkalmazhatók a megállapításaim, függ a céged általam nem ismert helyzetétől. Ezért kérlek, hogy a cikk tartalmát ne tekintsd konkrét tanácsadásnak.
Természetesen ahány cég, annyiféle probléma merülhet fel bármely más témakörben is. Ha kérdésed van a pénzügyeid menedzselésével kapcsolatban, vagy szeretnéd, hogy segítsek más gazdasági kérdésben, például egy megalapozott és megvalósítható üzleti terv elkészítésében akár a 2021-re, akár a következő 3 évre, keress meg a blogom Kapcsolat oldalán található elérhetőségemen, vagy látogass el a hofernoemi.hu oldalra, ahol részletesebben is megismerheted a szolgáltatásaimat.
Jogi szakokleveles közgazdászként és nemzetközi adószakértőként, 20 éves gazdasági felsővezetői tapasztalattal a hátam mögött kis és nagy cégeknek kínálok gazdasági, pénzügyi, üzletviteli tanácsadást. Néhány éve a Forbes magazin a 20 legbefolyásosabb nő közé sorolt az üzleti életben.
