Manapság sokan költöznek végleg vagy ideiglenesen külföldre, illetve élnek kétlaki életet úgy, hogy közben szeretnének vállalkozásba fogni. Az is gyakori, hogy a külföldi tartózkodást csak pár évre tervezik, és utána visszaköltöznének Magyarországra. Ezek az élethelyzetek adózási szempontból is érdekesek, és sokszor korántsem egyszerűen megválaszolható kérdéseket vetnek fel.
Ha hasonló szituációban vagy, könnyen előfordulhat, hogy a vállalkozás indítása előtt – adóügyekben laikusként – nem tudod jól felmérni, mennyire komplex kérdésekre keresed a választ. Ha már elkezdtél utánaolvasni, akkor sem biztos, hogy okosabb lettél. Melyik országban alapítsd meg a céged? Hol legyen a székhelye? Hol adózik a vállalkozásod a nyeresége után? Kell-e a másik országban telephelyet létesítened? Magánszemélyként hol fizetsz adót és hogyan, milyen jövedelmek után?
Az sem mindegy, hogy az Európai Unión belül vagy kívül élsz, dolgozol. Az adójogszabályok országonként külön-külön vizsgálandók. Sokszor eltérőek, máskor hasonlóak. Harmonizációjuk adónemenként is változik. (Az adónem az adók egy fajtája. Például a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó egy-egy adónem.)
Ez a cikk csupán bevezető a nemzetközi adózás témakörébe. A legegyszerűbb helyzettel kezdjük: tegyük fel, hogy az Európai Unión belül költözöl, és új lakóhelyeden, egy másik tagállamban alapítasz céget.
Hol adózik a vállalkozásod?
Köztudott, hogy a társasági adó mértéke és szabályrendszere nem egységes az Európai Unióban. A társasági adó meghatározása az egyes tagállamok hatáskörében maradt.
Egy másik fontos adónem vonatkozásában ettől eltérő a helyzet, ugyanis a hozzáadottérték-adókat (például az áfát vagy a jövedéki adót) egy EU-irányelv szabályozza és egységesíti. (Az irányelvek kötelezőek a EU-tagállamok számára, a nemzeti jogalkotónak át kell ültetnie őket a hazai jogrendbe.)
A társasági adó megállapítása kapcsán is vannak azonban olyan egységesen alkalmazandó elvek, amelyekről vállalkozóként jó tudnod. Például arról, hogy hol adózik a vállalkozásod. A céged a „belföldi adóügyi illetősége” szerinti országban fizet adót a helyi jogszabályok szerint. Általában ott, ahol a cég székhelye található. Ha egy másik EU-tagállamban alapítottad, akkor ott. Azonban vizsgálandó a tényleges üzletvezetés helye is. Ha a céget irányítók, a lényeges kereskedelmi döntéseket hozók (te magad vagy az általad megbízott cégvezetők) a székhelytől eltérő országban tartózkodnak, a vállalkozásodnak ez utóbbi helyen (is) kell társasági adót fizetnie. Ha cégvezetőként több időt töltesz Magyarországon, mint abban az országban, ahol a cégedet alapítottad, akkor Magyarországon lesz belföldi illetőségű a vállalkozásod, azaz itt kell adót fizetned. Arról se feledkezz meg, hogy a tényleges üzletvezetés helyét az adott ország adóhatóságához be kell jelentened.
A koronavírus-járvány miatt az eddigieknél is több speciális kérdés merült fel, ezért a nemzetközi adózási útmutatókat is átdolgozták, finomították. Ha konkrét kérdésed van, azt egyedileg jó megvizsgálni.
Előfordulhat olyan helyzet, hogy magyarországi kötődésed miatt itthon is komolyabb tevékenységet szeretnél folytatni. Ekkor szükséges elemezni, hogy a tevékenység alapján a vállalkozásod Magyarországon belföldi illetőségűnek minősül-e vagy sem.
Amikor egy jogi entitás (pl. a vállalkozásod) vagy egy magánszemély két országban is belföldi illetőségűnek minősül, akkor a két ország közötti kettős adózást elkerülő egyezményt kell alkalmazni. Az államok az ilyen típusú egyezményeket az ún. OECD-modellegyezmény mintájára kötik. Mivel nemzetközi jogszabály, így a jogforrás-hierarchia értelmében magasabb rendű, mint az adott ország releváns törvénye, vagyis először e szerint kell eljárni. Az országok általában törekednek arra, hogy a saját vonatkozó jogszabályaikat is a modellegyezmény mintájára alkossák meg.
Érdemes megnézni a magyar társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (tao tv.) néhány rendelkezését. A tao tv. értelmében a társasági adó alanya lesz az a vállalkozás is, amely külföldi, de az üzletvezetési helye Magyarországon van. Tehát egy ilyen vállalkozásnak magyar társasági adót kell fizetnie. (Sok más ország is ezt az elvet alkalmazza a saját társaságiadó-jogszabályában.)
Hasonlóan magyar társasági adót kell fizetni annak a külföldi cégnek is, aki ugyan az üzletvezetési helye alapján külföldi illetőségű, azonban belföldi (azaz magyarországi) telephelyen végez vállalkozási tevékenységet. A külföldi vállalkozónak csak a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére kell Magyarországon adót fizetnie. Ez a helyzet az EU-n belül sokat mozgó, vállalkozó emberek, cégek esetében gyakran előáll. Érdemes alaposan megvizsgálni.
Adódik a kérdés, hogyan és hol keletkezik telephely? A tao tv. rendelkezései az OECD-modellegyezménnyel harmonizáltak. Csak néhány példát emelnék ki közülük.
Egy külföldi vállalkozást telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni azon tevékenységek esetében, amelyeket más személy a külföldi vállalkozás nevében vállal, ha a külföldi vállalkozás nevében szerződést köthet belföldön, illetve áru- vagy termékkészletet tart fenn, amelyből rendszeresen szállít a külföldi vállalkozás nevében.
Egy másik helyzet, amikor a külföldi vállalkozást telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni az az, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet itthon. A fióktelep törvényi definíciója: a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek. Azaz ha például a Belgiumban működő csokoládémanufaktúrád olyan népszerű Magyarországon, hogy a megrendelések kielégítésére érdemes vagy szükséges helyi irodát és raktárat is fenntartanod, akkor ezt fióktelep létesítésével teheted meg. Egy külföldi vállalkozás ilyen jellegű üzleti tevékenységére létesített magyarországi telephelye mindig fióktelep.
A tao tv. azt is meghatározza, hogy mi nem minősül telephelynek. Például nem számít telephelynek a külföldi vállalkozás árujának vagy termékének kizárólag tárolására, bemutatására használt létesítmény, és az sem, ha a létesítményt kizárólag előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység folytatása céljából tartja fent. Az előbbi példánál maradva, ha a csokoládémanufaktúrád magyarországi tevékenysége kimerül az előállításhoz szükséges beszerzett termékek raktározásában, akkor a raktárad nem számít telephelynek.
Nem ritka, hogy számos tényező szubjektív megítélésén múlik, mikor keletkezik külföldön telephely. A helyes eljárás megtalálásához a jogforrások (köztük a bírósági esetek) alapos ismerete mellett nagyfokú szakmai körültekintés és tapasztalat szükséges.
Hol adózol magánszemélyként?
Amikor külföldön vállalkozást indítasz, nem csak azt szeretnéd tudni, hogy a vállalkozásod hol fizet nyereségadót, hanem azt is, hogy te mint tulajdonos hol és mennyit adózol majd a reménybeli nyereségből kapott osztalék után. Erről a következő blogbejegyezésemben írok, később pedig az EU-n kívüli vállalkozások adózását is górcső alá veszem. Kövesd be a blogomat, hogy ne maradj le róla!
Remélem, a leírtakkal sikerül hozzájárulnom vállalkozásod sikeréhez. Ezek a tanácsok általánosságban értendők. Az, hogy a te vállalkozásodra miként alkalmazhatók, függ a vállalkozásod konkrét, általam nem ismert helyzetétől.
Ha kérdésed van nemzetközi adózással, vállalkozásindítással, üzleti terv készítéssel kapcsolatban, vagy szeretnéd, hogy segítsek más gazdasági, pénzügyi, üzletvezetési, üzletfejlesztési kérdésben, keress meg a blogom Kapcsolat oldalán található elérhetőségemen, vagy látogass el a hofernoemi.hu oldalra, ahol részletesebben is megismerheted a szolgáltatásaimat.
Jogi szakokleveles közgazdászként és nemzetközi adószakértőként, 20 éves gazdasági felsővezetői tapasztalattal a hátam mögött kis és nagy cégeknek kínálok gazdasági, pénzügyi, üzletviteli tanácsadást. Néhány éve a Forbes magazin a 20 legbefolyásosabb nő közé sorolt az üzleti életben.
