Hofer Noémi

A hétvégén választás lesz. Vállalkozóként a személyes értékrendünk mellett a cégünk érdekeit is mérlegelnünk kell a voksunk leadásakor.

Ha a vállalkozásodnak szavazati joga lenne, ő vajon kit választana? Valószínűleg sokkal racionálisabban döntene, mint az emberek többsége. Sorra venné a pártok gazdaságélénkítő ígéreteit, a kormányzó pártok esetén a vállalkozásokat segítő konkrét múltbéli tetteket, és a legnagyobb profittal kecsegtető oldalra szavazna.

Nem állítom, hogy neked is így kellene mérlegelned, de nem árt tisztában lenned a pártok gazdasági programjainak főbb elemeivel, mielőtt a végső döntést meghozod.

Ebben a cikkben összegyűjtöttem neked a legfontosabb információkat a kormánypártok elmúlt években megvalósult intézkedéseiről és mindkét oldal tervezett gazdasági programjáról.

Az ellenzék esetében elsősorban az Egységben Magyarországért internetes honlapján közzétett programot használom fel. A Fidesz-KDNP publikus programját nem találtam meg, ezért esetükben a sajtóban megjelent információkra támaszkodom.

Szándékaim szerint az írás pártatlan és politikamentes, pusztán a tényekre szorítkozik – hiszen a vállalkozásodat is csak ezek érdeklik. Nem volt célom, hogy minden adatot összegyűjtsek, csupán néhány jellemző elemmel szeretném megvilágítani, hogy mire számíthatsz vállalkozóként az egyik vagy a másik oldal hatalomra jutása esetén.

A Fidesz-KDNP vállalkozásokat érintő intézkedései

Egy kormánypárt elsősorban az adózással tudja megnehezíteni vagy megkönnyíteni a cégek életét. Másodsorban különféle támogatásokkal, pályázatokon elérhetővé tett pénzügyi forrásokkal kedvezhet nekik.

A kormánypártok fontos célkitűzése volt a cégek bürokratikus terheinek mérséklése, az adóterheik csökkentése és az elmaradott régiók felzárkóztatása. 2010 óta kis lépésekben, folyamatosan csökkentették a munkát terhelő adókat. Ugyanakkor a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat rendkívül magas szinten tartották – gondoljunk csak a 27 százalékosra emelt áfára, amely a legmagasabb az Európai Unióban.

A magyar állami költségvetés szerkezete eltér az általában megszokottól. Más európai államokban a vállalkozásokat terhelő adók (pl. a társasági adó, osztalékadó) jelentősebb mértékben járulnak hozzá a kiadásokhoz, mint nálunk, ahol az áfa súlya nagyobb. Ez önmagában se nem jó, se nem rossz. A vállalkozásokat terhelő adók csökkenése egyértelműen kedvez a vállalkozásoknak, de a fogyasztás magas adóterhe visszafoghatja a termékeik és szolgáltatásaik iránti keresletet.

A Fidesz egy másik kiemelt célja a gazdaság fehérítése volt, amely egyes becslések szerint évi 400-500 milliárd forint többletbevételt hozhatott a költségvetésnek. Ide tartozik az online kasszák, az útdíjrendszer és az online számlázás bevezetése. Ezek sok vállalkozást érintettek kellemetlenül – akár mert több adminisztrációt és költséget eredményeztek, akár mert a szürke zónában tevékenykedtek. A trükközések visszaszorítása azonban kétségkívül a tisztességes vállalkozók érdekeit szolgálta.

Új adózási formák

2013-ban két új adózási lehetőség is megjelent, amelyekkel a kisebb vállalkozásoknak kívántak kedvezni.

• A kisvállalati adó, azaz a kiva az adminisztráció egyszerűsége, a beruházások azonnali elszámolhatósága és az alacsony adó miatt is vonzó adózási forma. Mértéke az első években 16 százalék volt, majd kis lépésekben, szinte évről évre csökkent: 2017-ben 14 százalékra, 2018-2019-ben 13 százalékra, 2020-ban 12 százalékra, 2021-ben 11 százalékra, 2022-től 10 százalékra.
• A kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata az egyéni vállalkozók, egyéni cégek és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságok, illetve közkereseti társaságok számára jelent sok esetben kedvező lehetőséget. Jellemzője, hogy bevétel alapú, azaz nem az eredmény, hanem a bevétel jelenti az adózás kiindulópontját. A kezdeti 6 millió forintos árbevételi határ 2018-tól 12 millió forintra növekedett, ami még kedvezőbbé tette ezt az adózási módot.

Változások az adózásban

A vállalkozások adózása alaposan átalakult az elmúlt tizenkét évben.

• A társasági adó kulcsa 2010-től 2016-ig 500 millió forintos adóalap fölött 19 százalék volt, alatta 10 százalék. Az adó mértéke 2017-től egységesen az adóalap 9 százalékára csökkent és ma is annyi.
• Sokat csökkent a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke is. 2012 és 2016 között még 27 százalékot kellett fizetni, majd július 1-től fokozatosan 17,5 százalékra csökkent a mértéke, idén pedig már csak 13 százalék.
• Az alkalmazásában sok fejtörést okozó reklámadó mértékét 2019. július 1-től 2022. december 31-ig nulla százalékban határozták meg. A törvény és az adó nem szűnt meg, csak a mértéke változott nullára. Kérdés, mi lesz vele jövőre?
• Szintén nagy vihart kavart a tranzakciós illeték bevezetése 2013-ban. A szinte minden banki műveletre kirótt adó látszatra nem magas: mindössze 0,3-0,6 százalék. Ám sok kicsi sokra megy. Az állam jelentős bevételre tesz szert ebből az adónemből -ami azt jelenti, hogy vállalkozóként jelentős terhet ró rád, hiszen minden pénzmozgást érint.
• A világjárvány idején számos vállalkozás kapott jelentős adókedvezményt. Bizonyos tevékenységeket végző cégek hónapokra mentesültek a kata befizetése alól. A helyi iparűzési adót is megfelezték a krízis enyhítése érdekében.

2022-re vonatkozó intézkedések

• január 1-től 20 százalékkal, 200 ezer forintra nőtt a minimálbér, ami egyrészt sok százezer munkavállaló fizetését emelte meg, másrészt nagyobb terhet jelent a vállalkozások számára – bár a kitermelését megkönnyíthetik a bért terhelő járulékok és más adók csökkentése. A szociális hozzájárulási adó már említett csökkentése mellett megszűnik az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás is. Ez a két döntés együttesen 600 milliárdos adócsökkentést eredményez.
• A kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adója a járvány előtti 2 százalék fele marad ebben az évben is. Becslések szerint ez mintegy 150 milliárdos megtakarítást jelent a vállalkozásoknak.
• Ahogy már említettem, a kiva mértéke idén újabb egy százalékponttal, 11 százalékról 10 százalékra csökken.

Mire készül a Fidesz-KDNP a választások után?

Választási programot nem találtam, így csak különféle nyilatkozatokból, cikkekből lehet találgatni arról, hogy mire számíthatnak a vállalkozók, ha a regnáló kormányzó pártok maradnak továbbra is hatalmon.

A jelenlegi kormány gazdaságpolitikája bizonyos vélemények szerint az olcsó munkaerővel, a munkáltatók számára kedvező törvényekkel és gyenge forinttal teszi versenyképessé az országot. Mindemellett szembe kell nézni a világjárvány generálta erősödő inflációval, amelyet az orosz-ukrán háború miatti bizonytalanság tovább tetéz.

A Magyar Nemzeti Bank legújabb előrejelzése szerint az idei infláció 7,5-9,8 százalék is lehet, és csak 2023 második felében térhet vissza a jegybank 3 százalék körüli toleranciasávjába. Ugyanakkor GDP növekedése már csak 2,5-4,5 százalék körül alakulhat. Ezekre a jelentős makrogazdasági folyamatokra várhatóan a kormány is reagálni fog. Egyelőre nem tudhatjuk, hogy a kormányzó pártok hatalmon maradása esetén is folytatódnak-e az adócsökkentések és adóegyszerűsítések. Az biztos, hogy az infláció, a forint árfolyamának elszabadulása és a GDP növekedésének megtorpanása kulcsfontosságú tényezők lesznek a vállalkozásokat is érintő változások tekintetében. Múltbeli tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a Fidesz bátran nyúl szokatlan eszközökhöz, amelyek egyes szektorok vagy akár az egész gazdaság szerkezetét befolyásolják – gondoljunk a nemzeti dohányboltok rendszerének kialakítására vagy általánosságban a Matolcsy-féle unortodoxként fémjelzett gazdaságpolitikára. Nem lepődnék meg, ha a jövőben is hasonlóan kreatív és merész megoldásokkal rukkolnának elő.

Mit ígér a hatpárti Egységben Magyarországért koalíció?

Az Egységben Magyarországért választási programja részletesen, bár csak általánosságok szintjén foglalkozik a gazdasággal. Kigyűjtöttem nektek a vállalkozásokat érintő legérdekesebb megfontolásaikat:

• Hatályon kívül helyeznék a „nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásokról” szóló jogszabályt, és felülvizsgálnák az elmúlt időszak ilyen jellegű döntéseit.
• Szigorúan korlátoznák a zárt és a meghívásos közbeszerzési eljárások lehetőségét, digitalizálnák a közbeszerzési rendszert.
• Jogbiztonságot teremtenének, ahol szigorú törvények védik a magán- és köztulajdont, és olyan vállalkozási környezetet alakítanának ki, amelyben a piac által elismert teljesítmény alapján dől el, ki a sikeres.
• A kkv-k számára kiírt uniós pályázati rendszert átalakítanák, és a kapcsolódó adminisztrációs terheket jelentősen mérsékelnék, a normatív támogatások arányát növelnék.
• Állami kockázatitőke-programot indítanának, és adókedvezménnyel támogatnák a kisebb cégek közös beruházásait, hogy közösen jussanak hozzá olyan eszközökhöz, amelyekre egyenként nem lenne erőforrásuk.
• A digitalizáció és a verseny támogatásával olcsóbbá tennék a banki szolgáltatásokat.
• A kedvezményes áfakulcsok alá eső termékek körét úgy bővítenék, hogy az alapvető élelmiszerek áfája csökkenjen.
• A társasági adó szabályozását úgy alakítanák át, hogy a nagy multinacionális vállalatok a Magyarországon megtermelt nyereségükből nagyobb részben járuljanak hozzá a közszolgáltatások fejlesztéséhez, de ne nehezítsék a kis- és középvállalkozások fejlődését.
• A globális minimumadó bevezetése után is megmaradna a hazai kis- és középvállalkozások számára a 9 százalékos társasági adó.
• A kötelező kamarai hozzájárulást eltörölnék.
• Öt éven belül bevezetnék az eurót.

Az ellenzéki program még az orosz-ukrán háború kitörése előtt készült. A pártok már jelezték, hogy a fejlemények tükrében módosítani fogják a programjuk gazdasági részét.

A programban nem szerepelnek számszerűsített intézkedések, de ez nem is feltétlenül baj. Egy kampányprogram feladata, hogy a főbb irányokat vázolja. A fenti pontokból az látható, hogy az ellenzék által oly sokat hangoztatott kormányzati korrupció visszaszorítását kiemelt ígéretként kezelik, és hogy a jelenlegi kormányhoz hasonlóan több – bár eltérő – eszközzel is támogatnák a vállalkozásokat.

A programon dolgozó közgazdászok közül néhányan nyilvánosan is megfogalmazták a magánvéleményüket. A magas infláció megfékezése kulcsfontosságú többük számukra, amit a pandémia hatásain túl szerintük a kormányzati túlköltekezés, a forint folyamatos leértékelődéséből fakadó infláció, a bérnyomás és a laza monetáris politika is indukált.

A szakértői csapat fő feladatának azt tartották, hogy a programban ne szerepeljenek olyan ígéretek, amelyek költségvetési vonzatára nem készítenek becsléseket. Gondolom, ők ismerik a számokat, csak nem tették közzé őket. Kár. Azt sejtik, hogy a járványenyhítés miatt elköltött összeg felborította a 2022. évi központi költségvetési egyensúlyt, és az így képződött magas hiányt nem lehet a bejelentett 350 milliárdos beruházáselhalasztással orvosolni.

Vannak olyan területek is, amelyekben nincs egyetértés az ellenzéki összefogás tagjai között. Például az ellenzéki pártok egyértelműen a progresszív adózás (azaz a többkulcsos adó) mellett foglaltak állást, a miniszterelnök-jelöltjük viszont hallani sem akar adóemelésről.

Nincs olyan választópolgár, aki ne akarná a 27 százalékos áfakulcs csökkentését. Ezzel jól lehet kampányolni, de az áfacsökkenés nem feltétlenül jelenik meg a fogyasztói árakban. Az áfa ráadásul ma már a költségvetés legnagyobb adóbevétele, éves szinten több mint 5 ezer milliárd forint szerepel ebből a forrásból az előirányzatban. Ezért radikális csökkentésében nem reális gondolkodni, de szerintük a 25 százalékra mérséklése elérhető célkitűzés. Ez a terv azonban a programba végül nem került bele.

Mi következik mindebből?

Bármelyik oldal nyeri is a választásokat, ne feledjük, hogy a tervek csak tervek, az ígéretek csak ígéretek. Kérdés, hogy mit akarnak vagy még inkább mit tudnak majd megvalósítani belőlük. Ezt részben a belpolitikai alkukényszer, részben a magyar gazdaság helyzete, részben a nemzetközi piaci folyamatok is befolyásolják.

A kormánypártok múltbeli intézkedéseiről sokat tudunk, ám a jövőbeli terveiről igen keveset. Az ellenzék sokkal részletesebben vázolta a gazdasági programját, de megmaradtak az általánosságok szintjén.

Véleményem szerint ha a vállalkozásoknak szavazati joguk lenne, nem lennének könnyű helyzetben a két oldal közötti választáskor. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy választások idején mindegyik fél a kedvező intézkedéseket igyekszik hangsúlyozni. Senki sem kampányol megszorításokat ígérve, holott néha elkerülhetetlenek. Könnyen lehet, hogy a jelenlegi világgazdasági és -politikai folyamatok felülírják a hangzatos terveket – bármelyik oldal is győzzön a hétvégén.

Tanácsaimért kövesd be a @hofernoemi.hu Instagram oldalamat, ahol napi szinten osztok meg hasznos tippeket a vállalkozások fejlesztéséhez.

Remélem, a leírtakkal sikerül hozzájárulnom vállalkozásod sikeréhez. Ezek a tanácsok általánosságban értendők. Az, hogy a te vállalkozásodra miként alkalmazhatók, függ a vállalkozásod konkrét, általam nem ismert helyzetétől.

Szeretnél gyakorlati segítséget kapni, hogy vállalkozásod jobban működjön és sikeresebbé válhasson? Gazdasági, pénzügyi, üzleti problémád megoldásával kapcsolatban lenne kérdésed hozzám? Látogass el a www.hofernoemi.hu oldalra, ahol részletesebben is megismerheted a szolgáltatásaimat, és írhatsz nekem. De akár itt, a blogom Kapcsolat oldalán található elérhetőségemen is megkereshetsz.

Jogi szakokleveles közgazdászként és nemzetközi adószakértőként, 20 éves gazdasági felsővezetői tapasztalattal a hátam mögött kis és nagy cégeknek kínálok gazdasági, pénzügyi, üzletviteli tanácsadást. Néhány éve a Forbes magazin a 20 legbefolyásosabb nő közé sorolt az üzleti életben.