Hallottad, hogy a túró rudi áfája 18 százalékra csökkent január elsejétől? A számos adóváltozás közül a legtöbben erre figyeltek fel a hírekben – no meg arra, hogy a lottónyeremény személyijövedelemadó-mentes lett.
Szuper hír mindkettő, de ha vállalkozóként olvasod a blogomat, akkor talán jobban érdekel, milyen téged és a cégedet érintő adóváltozásokkal kell számolnod 2024-ben.
Fotó: Freepik
Nem én leszek az első, aki összegyűjtöm őket, és talán nem is nálam olvashatod a legkimerítőbb összefoglalót. Inkább az a célom, hogy közérthetően és példákkal is illusztrálva kitérjek a kis- és középvállalkozásokat leginkább érintő jogszabályváltozásokra, és a száraz jogi zsargonban írottakat megpróbáljam lefordítani földi halandóknak is felfogható nyelvre. (A cikk végén azért megtalálod a törvényi hivatkozásokat is.)
Csapjunk is bele, és nézzük a leglényegesebb újdonságokat – szerencsére nincs belőlük túl sok.
2024-es minimálbér és garantált bérminimum
Mint minden évben, úgy idén is emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. Ez a munkavállalók számára örvendetes hír, de a kisvállalkozók mindig rettegve figyelik az új számokat, mert sokan ezek alapján számítják az adójukat és a járulékaikat. Ha emelkedik a minimálbér és a bérminimum, emelkednek az államnak fizetendő összegek is.
A 2024-es emelést a kormány előre hozta 2023 decemberére, így már az előző év utolsó hónapjában 15 százalékkal, 266 800 forintra ugrott a minimálbér, és 10 százalékkal, 326 000 forintra a garantált bérminimum összege. A 2023-as infláció 17-18 százalék körül várható, tehát a 10-15 százalékos növelést akár barátinak is tekinthetjük – de ne felejtsük el, hogy tizenegy hónap után emeltek tizenkettő helyett!
Csak emlékeztetőül: a minimálbér az, amit teljes munkaidős foglalkoztatás esetén minimum ki kell fizetni a foglalkoztatottnak (saját magadnak és az esetleges alkalmazottjaidnak is), de sok esetben ez nem elég. Ha ugyanis legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörről van szó, akkor a garantált bérminimummal kell számolnod.
Tehát egy árufeltöltő esetében elég a minimálbért megfizetni, de mondjuk egy nyelvtanár esetében már a garantált bérminimum az irányadó. Azaz: nyelvtanárként – vagy bármilyen más, középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő tevékenységet folytatva – nem jelentheted be magad sima minimálbérre, hogy kevesebb adót és járulékot fizess! (Azt, hogy egy adott munkakörhöz milyen végzettségre van szükség, nem is olyan egyszerű kisilabizálni, de ez már túlmutat ennek a cikknek a keretein. Ha bizonytalan vagy, keress meg, segítek.)
Átalányadózó vállalkozás szüneteltetése
Sok főállású egyéni vállalkozó tervezi úgy csökkenteni az adóterheit, hogy az év bizonyos időszakában szünetelteti tevékenységét. (Vagy csak úgy tesz, mintha szüneteltetné, és okosan elosztja a számlázásokat, hogy megússzon néhány hónapot. Ezt senkinek nem ajánlom! Tudom, híresek vagyunk arról, hogy „megcsináljuk okosba’”, de ez törvényellenes, és komoly bírság járhat érte.) Ha te legálisan megteheted, hogy szünetelteted a vállalkozásodat, akkor természetesen élj a lehetőséggel, csak ne feledkezz meg arról, hogy a minimális járulékokat így is meg kell fizetned.
Ha főállású egyéni vállalkozóként már tavaly is próbálkoztál a szüneteltetéssel, akkor idén egy fontos változással kell tisztában lenned: 2023-ban a havi minimumjárulékokat még az „aktív” napok arányában kellett kikalkulálnod. 2024-től a teljes havi járulékot meg kell fizetned akkor is, ha csak egy napig működött a vállalkozásod az adott hónapban. Érdemes tehát a szüneteltetéseket előre tervezni és pontosan bejelenteni.
Ugyanakkor 2023-ban elvileg az is aktív vállalkozói tevékenységnek számított, ha bevételed érkezett egy korábban (még aktív hónapban) kiállított számla alapján. Márpedig szünetelő vállalkozás nem folytathat tevékenységet, azaz bevételt sem fogadhatott. Ezt a kérdést tisztázta a NAV, és 2024-ben a szünetelés ideje alatt érkező bevételt a számla kiállításának hónapjára kell lekönyvelni, azaz idén már szünetelő vállalkozás is fogadhat beérkező pénzeket.
Jó hír a mellékállású egyéni vállalkozóknak
Sok mellékállású egyéni vállalkozó idegeit borzolta 2023 őszén az a hír, hogy 2025-től nekik is havi fix tb-járulékot és szochót kell fizetniük a minimálbér 30 százaléka után. Ez évente akár 300 ezer forintos plusz terhet is jelenthetett volna, de szerencsére még időben visszavonták a vonatkozó módosítástervezetet.
Mellékállású egyéni vállalkozóként egyelőre tehát nyugodtan alhatsz – de azért lélekben készülj rá, hogy a téma 2025 előtt újra terítékre kerülhet, ha a költségvetésnek plusz bevételekre lesz szüksége.
Részesedés induló vállalkozásban
Az szja-törvény bevezette az induló vállalkozás fogalmát. Az induló vállalkozás „olyan, legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget, és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.”
Ha egy induló vállalkozás munkavállalója vagy vezető tisztségviselője ingyenesen vagy kedvezményesen szerez tagsági jogot megtestesítő részesedést (azaz részvényt vagy üzletrészt) vagy erre vonatkozó jogot, akkor annak megszerzése nem minősül bevételnek. Azzal a feltétellel, hogy a juttatás meg kell feleljen a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, és a megszerzett részesedés 3 éven belül nem értékesítő.
Mit jelent ez magyarul? Azt, hogy az induló vállalkozásodban úgy adhatsz tulajdonrészt a munkatársaidnak, hogy ez számukra nem lesz adóköteles.
Mire jó ez? Arra, hogy ők is tulajdonosi szemlélettel tekintsenek a cégre, ne csak melegedni járjanak be, hanem érdekeltek legyenek a profittermelésben, hogy aztán például osztalék formájában részesüljenek belőle.
Fejlettebb piacokon ez a kulcsemberek motiválásának bevett módja – a világ legnagyobb vállalatai az Apple-től a Microsoftig rengeteg pénzt költenek így a legértékesebb embereikre, de a startupok is előszeretettel csábítanak magukhoz komolyabb részvénycsomagokkal tehetséges szakembereket.
Gondolhatsz úgy is az egészre, mint egyfajta teljesítményalapú bérezésre: ha jól megy a szekér, mindenki jobban jár, de ha visszaesik a nyereség, az alkalmazottaknak járó osztalék is csökken.
Elektronikus áfarendszer
A NAV 2024-ben elindítja az elektronikus áfarendszert, azaz az eÁFÁ-t „az áfabevallások elektronikus összeállításának és benyújtásának támogatására”. Ezzel vállalkozásvezetőként akkor is jó tisztában lenned, ha napi szinten eszedbe nem jut foglalkozni vele, mert a könyvelőd felelős az áfabevallásod elkészítéséért.
Az újdonság lényege, hogy a NAV a rendelkezésére álló információk alapján előkészíti az áfabevallást, és neked vagy a könyvelődnek csak annyi teendőtök van, hogy a hiányzó vagy pontatlan adatokat javítjátok egy webes felületen.
Ez hasonló megoldás, mint a néhány éve létrehozott eSZJA, amellyel a személyijövedelemadó-bevallás elkészítése vált lényegesen egyszerűbbé.
A kettő között azonban lényeges különbség, hogy az eÁFA rendszerében kötelező jóváhagynod a NAV adatait akkor is, ha nem akarsz rajtuk változtatni – anélkül nem „megy be” a bevallás. (Az eSZJA rendszere automatikusan beküldi a NAV által javasolt bevallást, ha a határidőig nem módosítod.)
A jelenleg használt könyvelőszoftvereddel készített fájlt is beküldheted az eÁFA rendszerébe – azaz nem kell plusz adminisztrációt végezned az új felületen. A törvény ezt jogászi bikkfanyelven úgy hívja, hogy gép-gép kapcsolaton (rövidítve: M2M) vagy gépi interfészen keresztüli feltöltés.
Az eÁFA nem váltja le a korábbi rendszereket, tehát ha nektek úgy kényelmesebb, maradhattok a régi nyomtatványkitöltési megoldásoknál.
TIPP: Ha rendszeresen szeretnél közérthető, gyakorlati pénzügyi, gazdasági tippeket, ötleteket olvasni, kövesd a @hofernoemi.hu Instagram-oldalamat is gazdasági ismereteid bővítéséhez és a vállalkozásod fejlesztéséhez. Ott elmondhatod a véleményedet is, egyre izgalmasabb és aktívabb beszélgetések alakulnak ki a blogcikkeim témáiban is.
Globális minimumadó – érint ez téged?
A gazdasági és hírportálok hosszú ideje cikkeznek a globális minimumadó bevezetéséről. Ha lemaradtál volna a témáról, röviden a lényeg:
Számos multinacionális cég ússza meg úgy a magasabb adókat, hogy alacsony társasági adót fizettető országokba teszi a székhelyét. A magasabb társasági adót kivető fejlett nyugati országok régóta dolgoznak azon, hogy ezt a helyzetet megszüntessék. Ennek eredménye a globális minimumadó, amely 15 százalékban határozza meg a társasági adó legalacsonyabb szintjét egy bizonyos árbevétel fölött.
Magyarországon a társasági adó 9 százalék, ami kifejezetten kedvezőnek számít. Próbáltunk is küzdeni a globális minimumadó EU-s szintű elfogadása ellen, de végül 2023. december 31-én nálunk is hatályba lépett a törvény, amelyet az Európai Unió egy évvel korábban elfogadott irányelvével harmonizáltan alkottak meg és az őszi adócsomag részeként fogadtak el.
De nem kell pánikba esned, hogy akkor mostantól a te kft.-d adója is emelkedne, ugyanis a beugró szint elég magas: csak a 750 millió eurót meghaladó éves árbevételű cégeket érinti a törvény. Ha tehát olyan cikkcímekkel találkozol, hogy „Magyarországi vállalkozások ezreinek nő a társasági adója”, akkor nem kell rögtön a Seduxenért nyúlnod.
Ajándékozás
Visszatért egy régebbi szabály, ezért a korábbi évi egy helyett ismét három alkalommal lehet csekély értékű ajándékot adni magányszemélyeknek, amelynek értéke legfeljebb a minimálbér 10 százaléka, azaz 2024-ben 22 680 forint lehet.
Ez a juttatás nem adómentes, a munkáltató fizeti meg az adót a juttatott érték 1,18-szorosa után számított 15 százalékos személyi jövedelemadó és 13 százalékos szociális hozzájárulási adó formájában.
Gondolj erre az adófizetési kötelezettségre, ha a munkatársaidnak vagy a partnereidnek ajándékozol karácsonyra vagy más alkalomra!
Ukrán és szerb munkavállalók utáni szocho-kedvezmény
Ez a változás nem érdemelne sok szót, mert normális körülmények között kevés vállalkozást érint. Sajnos, a körülmények most messze nem normálisak. Az ukrán-orosz háború miatt rengeteg ukrán menekült érkezett Magyarországra, akik közül sokan itt is keresnek állást.
Ha szeretnél ukrán munkavállalókat foglalkoztatni, van egy jó hírem: idén januártól a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szochokedvezményt a magyar munkavállalókon túl a Magyarországgal határos nem EGT-államok polgárai után is igénybe lehet venni. Ez gyakorlatilag két országot jelent: Ukrajnát és Szerbiát.
Személy szerint ezt egy nagyon pozitív intézkedésnek tartom, amellyel a szavak szintjén túl is kimutatjuk a szolidaritásunkat.
Megússzuk a reklámadót
Emlékszel még erre az adóra? Annak idején kisebb felzúdulást keltett, de nem volt hosszú életű. 2019-ben „felfüggesztették”, ami annyit jelent, hogy nem megszüntették, hanem a mértékét átmenetileg 0 százalékra csökkentették. Ezt a szüneteltetést azóta évről évre meghosszabbították, de 2023 második felében már olyan találgatások láttak napvilágot, hogy 2024-től talán újra bevezetik. Nos, úgy tűnik, a reklámipar ezúttal is jól lobbizott, mert 2024-ben sem kell reklámadót fizetni.
Duplázódó energiahatékonysági kedvezmény
Az Európai Unió jogszabályváltozásai miatt az energiahatékonysági adókedvezmény összege 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre, azaz a duplájára emelkedett. Ez szuper hír azoknak a közepes vagy nagyobb vállalatoknak, akik nagyobb korszerűsítést terveznek.
Ugyanakkor az adókedvezmény igénybevételének szabályai több szempontból is szigorodtak. Ha vállalkozóként ilyen beruházásban gondolkodsz, és korábban már átolvastad a feltételeket, javaslom, hogy ugorj neki újra, mert sok minden változott.
A kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye
Ez az adókedvezmény a globális minimumadó szabályozásában elismert adókedvezménynek minősül, de nem csak a globális minimumadó alanyai élhetnek vele. A Tao-törvény új rendelkezése szerint az elszámolható költség legfeljebb 10 százalékára vehető igénybe az adókedvezmény a költségek felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben.
Az ördög persze itt is a részletekben rejlik, számos korlátozás érvényes rá. Például nem minden kapcsolódó költséget lehet elszámolni, ezért óvatosan kell egy olyan üzleti tervet elkészíteni, amely jelentősebb mértékben számol a kedvezmény igénybevételével. (Ha elvesznél a tervezés részleteiben, keress meg, segítek.)
Az egyesült államokbeli befektetések adózása
Végül, ha a vállalkozásodból származó jövedelmed egy részét külföldi értékpapírokba fektetted, a személyijövedelemadó-törvény vonatkozó részeinek módosítása is érdekelhet.
Ha vannak külföldi befektetéseid, bizonyára hallottad, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény 2024. januárjától nem hatályos, ezért a jövedelmek adóztatására mindkét állam saját jogszabályai alapján jogosult.
Az szja-törvényt több helyen is módosították annak érdekében, hogy az egyesült államokbeli befektetések után ne kelljen irreálisan magas adókat és járulékokat fizetni az egyezmény megszűnése miatt.
- január elsejétől nem minősül „egyéb jövedelemnek” az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelem, valamint az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamat. Mint köztudott, az Amerikai Egyesült Államok OECD-tagállam. Ez azért fontos, mert az „egyéb jövedelem” után magasabb terheket kellene megfizetni az államnak.
Egyidejűleg bővül az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalma is, ezáltal egy tranzakció akkor is ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül, ha az olyan, OECD-tagállamban tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével valósul meg, amely tagállammal Magyarországnak nincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye.
Ezzel a módosítással megmarad a lehetőség az adott évben keletkező veszteség és nyereség egymással történő szembeállítására. Ha ez nem így lenne, akkor gyakorlatilag értelmetlenné vált volna az Egyesült Államokban befektetni.
Változnak a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó szabályok is. A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye alapján külföldről származó külön adózó jövedelem (ilyen pl. osztalék) vonatkozásában továbbra is engedélyezett a külföldön megfizetett adó beszámítása. Ez azért jó, mert az Egyesült Államokban megadóztatják az ott kapott osztalékodat, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnésével pedig Magyarországon is meg kellett volna fizetned az osztalékadót.
A fentiek mellett számos kisebb változás is található a vállalkozókra vonatkozó adótörvényekben. Ezek jellemzően vállalkozások kisebb csoportját érintik vagy speciális helyzetekre tartalmaznak rendelkezéseket, ezért nem részletezem őket. Lehet, hogy egyik-másik fel nem sorolt változás pont a te vállalkozásodat érintené, ezért idelinkelem a Magyar Közlönyben 2023. december 1-én megjelent „salátatörvényt” és a 2023. július 15-én kihirdetett „nyári salátatörvényt”, ha egyenesen a forrásból szeretnél teljes körű tájékoztatást kapni.
Remélem, a leírtakkal sikerül elősegítenem a vállalkozásod sikerét. Ezek a tanácsok általánosságban értendők. Az, hogy a te vállalkozásodra miként alkalmazhatók, függ a vállalkozásod konkrét, általam nem ismert helyzetétől.
Kövesd a blogomat, és olvass bele a régebbi írásaimba is. Évek óta, kétheti rendszerességgel publikálok a vállalkozásokat segítő cikkeket – lassan egy könyvre való hasznos információt osztottam meg. Kezdd itt a tanulást, és ha valamelyik téma részletesebben is érdekel, keress meg bátran!
Szeretnél gyakorlati segítséget kapni, hogy a vállalkozásod jobban működjön és sikeresebbé válhasson? Gazdasági, pénzügyi, üzleti problémád megoldásával kapcsolatban lenne kérdésed hozzám? Látogass el a www.hofernoemi.hu oldalra, ahol részletesebben is megismerheted a szolgáltatásaimat, és írhatsz nekem. De akár itt, a blogom Kapcsolat oldalán található elérhetőségemen is megkereshetsz.
Jogi szakokleveles közgazdászként és okleveles nemzetközi adószakértőként, 22 éves gazdasági felsővezetői tapasztalattal a hátam mögött kis és nagy cégeknek kínálok gazdasági, pénzügyi, üzletviteli tanácsadást. Néhány éve a Forbes magazin a 20 legbefolyásosabb nő közé sorolt az üzleti életben.
