Kerültél már olyan helyzetbe, hogy vállalkozóként lehetőséged lett volna megvenni egy ígéretesnek tűnő céget? Ha igen, akkor először valószínűleg azzal a problémával szembesültél, hogy fogalmad sem volt, mennyit érhet. Hallottad, hogy a tulajdonos szeretné eladni, de hogy a kért ár reális-e, azt nem tudtad felbecsülni. Ha nem vagy járatos a pénzügyekben, a cégértékelésben még annyira sem, akkor képtelenség is felmérni, mivel állsz szemben. Pedig egy alapos és reális számítás elengedhetetlen ahhoz, hogy kiderítsd, érdemes-e egyáltalán foglalkoznod az üggyel, vagy inkább hagyd, mert más nagyságrend, mint amiben te mozogsz, vagy mert irreális a tulajdonos által kért összeg.
A vállalkozások dinamikus bővüléséhez a cégvásárlás értékes hozzájárulást jelenthet. Megfelelő eszköz a gyorsabb terjeszkedésre, piacszerzésre, az ügyfélkör bővítésére. Még ha sokszor nem is ez a legegyszerűbb út.
A professzionális cégérték-megállapításhoz többek között szükséges a legfrissebb pénzügyi beszámolók, kiegészítő információk, különféle szerződések ismerete, azaz egy úgynevezett „due diligence” elvégzése, amelynek során a cég tulajdonosai „kellő gondossággal” átadják a szükséges információkat a potenciális vevőknek.
A következőkben néhány olyan lépést mutatok be, amelyek segíthetnek meghatározni egy cég nagyságrendi értékét, hogy könnyebben eldönthesd, szeretnél-e komolyan foglalkozni a megvásárlásával. Ha igen, érdemes gazdasági tanácsadót megbíznod egy alapos cégértékelés elvégzésével, mivel ez egy komplex gazdasági tudást és tapasztalatot igénylő feladat.
- Nézd meg a vállalkozás mérlegét
Nem szükséges elmélyedned a számviteli beszámolóban, ha nagyon idegen tőled ez a világ. Bár feltételezem, hogy a te vállalkozásodnak is van mérlege, eredménykimutatása, cash-flow-ja, ezért ha máskor nem, évente legalább egyszer látsz ilyen dokumentumokat.
A pontosabb cégérték számításához szükségesek a kiszemelt vállalkozás aktuális pénzügyi, számviteli adatai. Azonban a hozzávetőleges nagyságrend felméréséhez a legutóbbi pénzügyi év publikus beszámolója is használható.
A számviteli mérleg tartalmazza az úgynevezett saját tőke összegét, ami más szóval a vállalkozás nettó vagyona. Az az érték, amit úgy is kiszámolhatnál, hogy a vállalkozás összes eszközének értékét csökkented a céltartalékokkal, a kötelezettségekkel és az úgynevezett passzív időbeli elhatárolásokkal. (Ha utóbbi kínaiul hangzik, kérd meg a könyvelődet, hogy magyarázza el. A Wikipédián is utánanézhetsz, de könnyen találhatsz részletesebb oktatóanyagokat is a témában.)
Az összes eszköz többek között a tárgyi eszközök; immateriális eszközök; részesedések más vállalkozásokban; értékpapírok; készletek; áruk; kiszámlázott, de még ki nem fizetett vevői számlák; pénz és egyéb tételek együttes összege.
A kötelezettségek közé tartoznak a hosszú és rövid távú hitelek; a már beérkezett, de még ki nem fizetett szállítói számlák; a még el nem utalt adók és más tételek összessége, amit a mérlegben láthatsz.
A nettó vagyon a cég úgynevezett könyv szerinti értéke, egy indikáció a vásárlási döntésedhez. A könyvelt tételek alapján ennyit ér a cég. Ne feledd, hogy ettől a végső piaci érték jelentősen is eltérhet.
- Derítsd ki, hogy a cégnek milyen mérlegen kívüli tételei vannak
Ez nem mindig egyszerű feladat. Ha a publikus adatbázisból sikerült letöltened a kiszemelt cég éves beszámolóját, a kiegészítő mellékletben találhatsz erre vonatkozó információkat. Sok cég azonban nem tünteti fel az úgynevezett mérlegen kívüli tételeit ebben a dokumentumban.
Hogy miért lenne jó ezt tudnod? Az előző pont szerint megvizsgált lekönyvelt tételeken túl a különféle üzleti kockázatok és lehetőségek is nagy hatást gyakorolnak a cégértékre. A lehetőségek növelik a vállalkozás értéket, míg a kockázatok értelemszerűen negatív hatással vannak rá. Kockázatot jelenthet például egy nagyobb értékű per, amelyből a cég akár vesztesen is kikerülhet. A mérlegben lekönyvelt, számításokon alapú céltartalékok közé ez a peres kockázat remélhetőleg már beépült, azaz a nettó vagyon tükrözi, de korántsem biztos, és a mértéke is kérdéses.
Egy ilyen eset pontos megvizsgálása mélyebb elemzést igényel, amihez professzionális cégérték-megállapítás szükséges.
Javaslom, hogy építsd be a számításodba a talált információkat. Ha úgy adódik, hogy nem találsz sem értéknövelő sem -csökkentő tényezőket, akkor se tekintsd a saját tőke összegét teljesen mérvadó értéknek.
- Számold ki az EBITDA-t és szorozz
Az első pontban bemutatott, nettó vagyon alapján végzett számítás mellett használhatod az ún. EBITDA-alapú kalkulációt is kiindulópontként. Sőt, a két módszer alapján kapott hozzávetőleges értékeket össze is vetheted egymással.
Ehhez a publikus számviteli beszámoló másik, különösebb számviteli tudás nélkül is használható elemét, az eredménykimutatást kell elővenned. Ebből egyszerűen kikalkulálhatod az EBITDA-t, ami egy angol mozaikszó (Earnings Before Interest, Taxes, Depreciation and Amortization, azaz: kamatok, adók és értékcsökkenési leírás előtti eredmény), és a cég ún. pénztermelő-képességét mutatja. Úgy számolhatod ki, hogy az üzemi eredményhez hozzáadod az értékcsökkenési leírást (másnéven amortizációt), így jutsz el ahhoz az eredményhez, amit a cég még az amortizáció levonása előtt elért. Eddig egyszerű volt. Mondhatjuk, hogy túl egyszerű is, mert ebben az esetben nem foglalkozunk sem a pénzügyi eredmény nagyságával, sem a befizetett társasági adóval, kizárólag a pénztermelő-képességgel. Ezt sok szempontból lehet vitatni, de most nem a professzionális cégértékelés módszereit mutatom be neked, hanem azt, amivel te is boldogulhatsz.
A nagyobb vállalatok lezárult cégértékesítésének adatait iparági szektoronként átlagokat számítva időről-időre részlegesen publikálják az interneten. Ezek alapján tudható, hogy az eladott cégek értéke a saját EBITDA-juk hányszorosa volt. Az átlag 3–8-szoros, ami egy nagyon széles sáv. Ezt a számot hívják szorzónak. Ez a módszer feltételezi, hogy a cég jelenlegi jövedelemtermelő képessége a következő években is megmarad. A kereskedelemben 4–6 a szorzószám, az építőiparban 4–7. A jelentős szórásból is gondolható, hogy mindez csak nagyságrendi becslésre alkalmas. A részletes információkon alapuló cégérték ettől jelentősen eltérhet. Mindenesetre a korábban részletezett saját tőkén alapuló számítás és ez módszer együttesen megfelelő kiindulópontul szolgálhat.
- Szerezd be a lehető legtöbb piaci információt
Egy cég reális vételárának megállapításához minden releváns információ segítséget nyújt, ami a múltjára, a jelenére és a tervezett jövőjére vonatkozik. A pénzügyi adatokon túl hasznos megismerni a vállalkozás imázsát – azt, hogy a vevői, szállítói, partnerei és a piac többi szereplője mit gondol róla, hogyan viszonyul hozzá. Ha az elképzeléseiddel az vág egybe, hogy egy jól működő céget szeretnél még magasabb szintre fejleszteni, akkor egy lojális ügyfélkörben rejlő pontenciál vagy egy új termék forgalomba hozatala értékes tényező lehet. Elképzelhető, hogy egy új szolgáltatással az árbevétel a jelenlegi többszörösére növelhető. Az is megtörténhet, hogy a kiszemelt vállalkozás piacán egy már meglévő cégeddel együtt olyan szinergiát tudsz elérni, amire mások nem képesek.
Sajnos, lehetnek negatív hatások is, amelyek versenyhátránnyal járnak. Például ha a cég jelenlegi vevői elveszítették a bizalmukat a szállítási határidők sorozatos csúszása miatt, és ez az ügyfélkör csökkenéséhez vezetett. A rossz hírek gyorsan terjednek.
A releváns piaci információkat a professzionális cégértékelési munkában a „due diligence” során sem egyszerű beszerezni, mondhatni sokszor felér egy nyomozómunkával. Jelentőségük miatt mégis minden szakember törekszik rá, ugyanis a jövőbeli terveken alapuló diszkontált cash-flow értékelési módszerhez is fontos inputokat szolgáltatnak. (A diszkontált cash-flow alapján végzett cégértékelés csak részletes, hosszú távú üzleti terv alapján készíthető el, amihez valószínűleg nincs elegendő információd cégvásárlás tervezésekor, ezért ebben a bejegyzésben nem foglalkozom vele.)
Ne feledd, minden cégértékelés becslésen alapul, ezért sem mindegy, hogy kire bízod a munkát. Egy cégvásárlást általában komoly tárgyalássorozat előz meg, működő cég esetében különösképpen. A jó érveid megfogalmazásához egy megalapozott gazdasági szakmai anyagból merített tudás hasznos támpontokat adhat.
Remélem, a leírtakkal sikerül hozzájárulnom vállalkozásod sikeréhez. Ezek a tanácsok általánosságban értendők. Az, hogy a te vállalkozásodra miként alkalmazhatók, függ a vállalkozásod konkrét, általam nem ismert helyzetétől.
Természetesen ahány cég, annyiféle megoldandó feladat merülhet fel ebben a témakörben is. Ha kérdésed van egy cégértékeléssel kapcsolatban, vagy szeretnéd, hogy segítsek más gazdasági, pénzügyi, üzletfejlesztési kérdésben, keress meg a blogom Kapcsolat oldalán található elérhetőségemen, vagy látogass el a hofernoemi.hu oldalra, ahol részletesebben is megismerheted a szolgáltatásaimat.
Jogi szakokleveles közgazdászként és nemzetközi adószakértőként, 20 éves gazdasági felsővezetői tapasztalattal a hátam mögött kis és nagy cégeknek kínálok gazdasági, pénzügyi, üzletviteli tanácsadást. Néhány éve a Forbes magazin a 20 legbefolyásosabb nő közé sorolt az üzleti életben.
