Ezekben a napokban százezernyi kisvállalkozó mérlegeli, hogy a rendkívül kedvező kata radikális átalakítása után milyen keretek között vállalkozzon, adózzon tovább. És sokan nemcsak az ország határain belüli megoldásban gondolkodnak, hanem akár külföldi cégalapításban is.
Ha te is közéjük tartozol, vagy csak szeretnéd tudni, hogy miből maradsz ki, ha számodra a külföld nem opció, ebben a cikkben röviden összefoglalom a főbb lehetőségeidet, és felhívom a figyelmedet a legfontosabb döntési szempontokra. Akkor is érdemes tovább olvasnod, ha ugyan nem vagy katás, de cégvezetőként külföldi terjeszkedésén gondolkodsz.
Adótanácsadóként és nemzetközi adózásra specializálódott okleveles adószakértőként tudom, hogy milyen körülmények vizsgálata szükséges ahhoz, hogy a vállalkozásod és a magánéleted szempontjából is a legjobb üzleti döntést hozd meg. Ügyfeleim egy része, hozzám hasonlóan, katás egyéni vállalkozó. Velük most az üzleti és pénzügyi problémáik megoldása mellett azon is dolgozom, hogy minél gyorsabban megtaláljuk a legjobb adózási formát. Egyedi élethelyzetükhöz, vállalkozási céljaikhoz igazodó, számításokon és a jogszabályok beható tanulmányozásán alapuló tanácsaimmal segítek meghozni nekik a döntést.
Tudom, hogy katásként érzelmileg is érint a változás, de arra biztatlak, hogy te is egy ilyen, racionális megközelítéssel próbáld megtalálni a legkevésbé fájdalmas kiutat. Különösen igaz ez akkor, ha az egyik mérlegelt lehetőség – a külföldre költözés – az eddig felépített életedet, a hazai üzleti és szakmai kapcsolataidat, a magánéletedet is érintik.
Könnyen előfordulhat, hogy a külföldi vállalkozás indítása előtt – adóügyekben laikusként – nem tudod jól felmérni, mennyire komplex kérdésekre keresed a választ. Ha már elkezdtél utánaolvasni, akkor sem biztos, hogy okosabb lettél.
Egy ilyen cikk keretein belül én sem adhatok neked minden kérdésre választ, pláne nem személyre szabottan. De a legfontosabb kérdéseket és a hozzájuk kapcsolódó jogi és adózási tudnivalókat át tudjuk tekinteni, hogy ismeretükben könnyebben léphess tovább. Ha úgy érzed, hogy személyes tanácsadásra van szükséged, keress meg bátran, az elérhetőségeimet a cikk alján találod.
Ha pedig szeretnél hasonló tartalmakról olvasni gyakrabban is, kövesd a @hofernoemi.hu Instagram-oldalamat, ahol rendszeresen osztok meg hasznos tippeket a vállalkozások fejlesztéséhez.
És most lássuk, mit kell mérlegelni egy külföldi cég alapítása előtt.
Mindenekelőtt: megéri beleugrani a külföldi cégalapításba?
A külföldön bejegyzett cég nemcsak egy postafiókcím. Innen kell majd irányítanod a vállalkozást, az ügyvezetőnek itt kell dolgoznia, meghoznia a céggel kapcsolatos döntéseket. Ha eddig katás egyéni vállalkozó voltál, akkor nem valószínű, hogy az eddigi bevételeidből meg tudnál fizetni egy külföldi ügyvezetőt, aki a céged irányítását a külföldi székhelyen legálisan, azaz ténylegesen ellátja. Maradjunk tehát annál az életszerű helyzetnél, hogy te magad irányítanád a cégedet.
A kérdés az, hogy hajlandó vagy-e, képes vagy-e áttelepülni abba az országba, ahol az új céget alapítanád. Vagy itthon élnél továbbra is, csak a céged székhelye lenne külföldön? Esetleg részben abban a bizonyos országban élnél, részben itthon? Vagy digitális nomád lennél?
Akármelyiket választod is, számos adminisztratív, pénzügyi, szervezési, magánéleti nehézséggel kell szembenézned. Minél hamarabb tisztáznod – még pontosabban: számszerűsítened – kell, hogy mekkora extra jövedelem mellett éri meg a hercehurca. Évi egymillió forint? Hárommillió? Ötmillió? Vajon a kedvezőbb külföldi adózással – a megnövekedett költségeidet is figyelembe véve – reálisan elérhető ez a cél? Ha nem, akkor van-e olyan bevételt generáló előnye a külföldi cégnek, ami a hazainak nincs? (Például több megrendelőre, vevőre számíthatsz abból az országból?)
Ha most csak a kata átalakítása miatt vetődött fel benned a költözés gondolata, tedd fel magadnak azt a kérdést is, hogy eddig miért nem jutott eszedbe? Vagy ha eszedbe jutott, miért nem lépted meg? A jellemző válaszok ezek: kedvező volt az adózás, megfizethető az élet, anyanyelvi szinten beszéled a nyelvet, szereted a hazádat, itt élnek a barátaid, a családod, itt járnak iskolába a gyerekeid, jók a kávézók, az éttermek. Igaz, az adózás hirtelen kevésbé lett kedvező, az árak is elszálltak – de ne feledd, hogy külföldön sincs kolbászból a kerítés! Az adók ott is magasak – a legtöbb országban magasabbak, mint nálunk –, az infláció ott is vágtat. Ráadásul ha a bevételeid jelentős része ezután is Magyarországról származna, akkor nehéz olyan országot találni, ahol a Magyarországra szabott áraidból szerzett bevételből kényelmesebben tudsz élni, mint itthon.
Az sem mindegy, hogy az Európai Unión belül vagy kívül szeretnél lakni, dolgozni. Az adójogszabályok országonként külön-külön vizsgálandók. Sokszor eltérőek, máskor hasonlóak. Harmonizációjuk adónemenként is változik. (Az adónem az adók egy fajtája. Például a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó egy-egy adónem.) A lehetőségeket célszerű több országra is kiszámolni és összehasonlítani. Így tudod mérlegelni az egyes ország adózásának előnyeit, hátrányait és nem utolsó sorban a felmerülő járulékos költségeket.
Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy a maradás a megoldás, csak arra figyelmeztetlek, hogy alaposan fontold meg a döntést, tájékozódj, és végezz részletes számításokat.
Miért olyan fontos a székhely?
A vállalkozásod a megtermelt eredményéből nyereségadót fizet. A világon gyakorlatilag mindenhol. A nyereségadó megállapítása kapcsán vannak olyan egységesen alkalmazandó nemzetközi szabályok, amelyekről vállalkozóként jó tudnod. Például arról, hogy hol adózik a vállalkozásod, azaz hol fizeti a társasági nyereségadót. Ezért lényeges a székhely. A céged a „belföldi adóügyi illetősége” szerinti országban fizet nyereségadót, a helyi jogszabályok szerint. Általában ott, ahol a cég székhelye található. Ha egy másik EU-tagállamban alapítottad, akkor ott.
Azonban vizsgálandó a tényleges üzletvezetés helye is. Ha a céget irányítók, a lényeges kereskedelmi döntéseket hozók (te magad vagy az általad megbízott cégvezetők) a székhelytől eltérő országban tartózkodnak, a vállalkozásodnak ott is kell társasági adót fizetnie. Ha cégvezetőként több időt töltesz Magyarországon, mint abban az országban, ahol a cégedet alapítottad, akkor Magyarországon belföldi illetőségű lesz a vállalkozásod, azaz itt is kell adót fizetned. Tekintve a cégalapításod okát (a legjobb adózási feltételek megtalálása a kata után), máris elveszett a külföldi cégalapítás egyik értelme.
Arról se feledkezz meg, hogy a tényleges üzletvezetés helyét az adott ország adóhatóságához be kell jelentened. És ez csak az egyike a rengeted rád váró adminisztratív feladatnak.
A magyar társasági nyereségadó az adóalap 9 százaléka, főszabály szerint ezt kell megfizetned például egy kft. nyereségéből.
Mennyi is ez néhány olyan országban, ahová sokan szeretnék áttelepíteni a vállalkozásukat? Ausztriában 25%, Németországban 15,8%, Szlovákiában 19%, az Egyesült Királyságban 19%, Portugáliában 30%.
Nem is olyan rossz az a 9%, ugye?
Amikor a külföldön alapított vállalkozásod Magyarországon belföldi illetőségűnek minősül, a két ország (azaz a külföldi székhely szerinti ország és Magyarország) közötti kettős adózást elkerülő egyezményt kell alkalmazni – ha létezik. Ezeket az egyezményeket azért hozták létre, hogy kettős illetőség esetén se fizess két országban adót. Különféle metódusokkal bizonyos megfizetett adók részben vagy egészben beszámíthatók, azaz figyelembe vehetők a másik országban. Magyarország az Európai Unió összes tagállamával kötött ilyen egyezményt, és sok más EU-n kívüli országgal is. Az egyezményekben az államok arról állapodnak meg, hogy adott esetben a két ország közül melyik adóztathat.
A kettős adózást elkerülő egyezmények adókötelezettségeket nem keletkeztetnek. Ezeket az egyes országok saját jogszabályai definiálják, amelyeket jó ismerni.
Érdemes megnézni a magyar társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (tao tv.) néhány rendelkezését. A tao tv. értelmében a társasági adó alanya lesz az a vállalkozás is, amely külföldi, de az üzletvezetési helye Magyarországon van. Tehát egy ilyen vállalkozásnak magyar társasági adót kell fizetnie. (Sok más ország is ezt az elvet alkalmazza a saját társaságiadó-jogszabályában.)
Magánszemélyként hol kell adót fizetned?
Amikor külföldi vállalkozás indítását latolgatod, nem csak azt kell tudnod, hogy a vállalkozásod hol fizet nyereségadót, hanem azt is, hogy te mint tulajdonos hol és mennyit adózol majd a reménybeli nyereségből kapott osztalék után. Ha például két országban is van tartózkodási helyed, az lényeges az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó (szja) szempontjából is. Az osztalékjövedelem után 15% szja-t és bizonyos maximálizált határral 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetned itthon.
Ahhoz, hogy teljes képet láss, a vállalkozásod üzleti tervével együtt a saját jövedelmed tervét is hasznos elkészítened vagy elkészíttetned. Itt az ideje tudatosan kezelni a pénzügyeidet.
Magánszemélyként általában abban az országban fizetsz adót az összes úgynevezett világjövedelmed (azaz a világ bármely országában kapott munkabéred, nyugdíjad, juttatásod, osztalékod, tőkenyereséged stb.) után, ahol adóügyi illetőséggel bírsz. (Ez a főszabály, de léteznek kivételek is, például az ingatlanból származó jövedelmek után abban az országban kell a jövedelemadót megfizetni, ahol az ingatlan található.)
Az eredeti alapfeltevésnél maradva jelenleg katás egyéni vállalkozóként Magyarországon van az adóügyi illetőséged. Megállapodhatunk abban is, hogy az új külföldi cégedet te magad irányítanád, mert a bevételeidből egyszerűen nem tudsz megfizetni egy cégvezetőt, és nem is akarod átadni másnak a döntési jogkörödet. Mint az imént megtudtad, ott adózol magánszemélyként, ahol adóügyi illetőséggel bírsz.
Hogy hogyan derítheted ki az adóügyi illetőséged? Sajnos, nem is olyan egyszerű a feladat, ugyanis minden ország maga jogosult szabályozni, hogy ki bír adóilletőséggel nála. A világ országaira kiterjedő egységes szabályozás hiánya nem könnyíti meg a dolgodat, ezért is jó óvatosnak lenned és a nem egyértelmű esetekben szakemberhez fordulnod. Még az EU-ban sem egységesek a jogszabályok a más EU-országban dolgozó, élő, tartózkodó uniós magánszemély jövedelmének adóztatásával kapcsolatban.
Alapszabályként elmondható, hogy ha évente kevesebb mint hat hónapot tartózkodsz Magyarországon kívül, másik EU-tagállamban, akkor rendes körülmények között továbbra is Magyarországon lesz az adóügyi illetőséged.
És ezzel ismét ott tartunk, hogy ha jellemzően itthon élsz, akkor a külföldi vállalkozásod eredményéből magánszemélyként realizált jövedelmed után is itthon kell megfizetned az adókat. Ha pedig külföldre költöznél vagy digitális nomádként utazgatva több országban is élnél, akkor abban az országban, ahol a „létérdeked központja” megállapítható. Ez már egyénileg vizsgálandó kérdés, de azért elárulom, mi is ez a furcsa fogalom. Előtte még hangsúlyoznám, hogy az nem legális, hogy a világ egyik országát se jelölöd meg a létérdeked központjának. Nincs olyan, hogy sehol se fizetsz adót.
A létérdek központja abban az országban található, ahová a családi és gazdasági kapcsolataid leginkább kötnek. Ha ide-oda utazgatsz a világban, vagy két ország között ingázol, ezért az állandó lakóhelyed nem állapítható meg egyértelműen, akkor azt kell figyelembe venni például, hogy hol él a családod – a házastársad és a gyerekeid –, melyik országból származik a jövedelmed jelentős része, illetve melyik országban költöd el, hol vezeted a bankszámládat stb. Ha ilyen hely több is van, akkor azt kell közülük a létérdek központjának tekinteni, amelyikhez a leginkább kötődsz a fenti szempontok alapján.
Az adóügyi illetőség megállapításához létezik egy általános sorrend, amelyet az úgynevezett OECD-modellegyezményben fektettek le, de még ez sem kötelezően alkalmazandó. Azt azonban jó tudni, hogy a magyar személyijövedelemadó-törvény is erre a mintára épül. E szerint az adóügyi illetőséget legutolsósorban az állampolgárság, majd a szokásos tartózkodási hely, elsősorban pedig az állandó lakhely vagy a „létérdek központja” és további tényezők határozhatják meg, gyakran sok szubjektív elemmel. Végső esetben az említett egyezmények a magánszemély állampolgárságához rendelik az illetékességet, de abból is lehet több. Bármilyen kétség esetén érdemes ezt a kulcskérdést szakemberrel megnyugtatóan tisztázni.
Ha magyar állampolgárként két- vagy többlaki életet tervezel élni, mindenekelőtt a magyar szja-törvényt szükséges ismerned és alkalmaznod, mert kötelező rendelkezéseket tartalmaz. Kulcsfontosságú az a paragrafusa, amely szerint egy második állampolgársággal nem rendelkező magyar állampolgár magyar illetőségű akkor is, ha külföldön él (kivéve ha belföldön nem rendelkezik a személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel). Magyarul, mielőtt huzamosabb időre külföldre költöznél, mindenképpen jelentkezz ki a magyarországi lakcímedről, különben a külföldön megszerzett jövedelmed után Magyarországon is kell adót fizetned. Akár utólag, több évre visszamenőleg. Jobb az óvatosság és a jogkövető magatartás.
Jövőbeli cégtulajdonosként leginkább az érdekelhet, hogy hol adózol a vállalkozásod nyereségéből magadnak kifizetett (azaz kapott) osztalék után. Ennek megfejtéséhez a jövedelemszerzés helyéből kell kiindulnod, ami osztalék esetén általában az osztalék fizetésére kötelezett jogi személy (azaz a céged) székhelye szerinti állam. Egy példán keresztül bemutatva, ha Belgiumban alapított csokimanufaktúrát működtetsz (mert tegyük fel, hogy a katás volumennél nagyobbra nő időközben a vállalkozásod), és kétlaki életet élsz, akkor a jövedelemszerzés helye Belgium. Amennyiben magyar adóilletőségű maradtál, akkor a kapott osztalékok után Magyarországon 15 százalék szja-t kell fizetned. Ugyanakkor az osztalék először az osztalék forrása szerinti államban, azaz a mi esetünkben Belgiumban adózik. Erről a két állam közötti egyezmény rendelkezik. A belga osztalékadó mértéke jelenleg 10 százalék. Szerencsére a Belgiumban megfizetett adót a Magyarországon fizetendő adóból levonhatod, azaz csak a többletet (a példánkban 5 százalékot) kell befizetned.
A világ országainak adómértékeit vizsgálva mind a társasági adó, mind a személyi jövedelemadó, mind a munkáltatót terhelő adók vonatkozásában versenyképesek a magyar adókulcsok – még a kata után is.
Mit tegyél, ha a kata-törvény változása miatt rád kényszerített helyzetből itthon keresed a kiutat?
Ha a jelenlegi magyarországi katás egyéni vállalkozásod átalakításán gondolkodva továbbra is Magyarországon szeretnél egyéni vállalkozóként tevékenységet folytatni vagy önálló jogi entitásban (pl. kft.) vállalkozást működtetni, akkor most valószínűleg a magyarországi adózási lehetőségek közül a legkevésbé kedvezőtlen megoldás kiválasztásán töröd a fejed.
Nem egyszerű feladat, laikusként – szakember bevonása nélkül – szinte lehetetlen jó döntést hozni. Az adójogszabályok nagyon bonyolultak, és a legjobb lehetőség megtalálásához számos egyéni paraméter vizsgálata szükséges. Az alternatívák elkészítésében nem is a számolás a bonyolult, hanem a jogszabályok kibogozása és értelmezése, a salátatörvényekben elrejtett releváns paragrafusok megtalálása. Az adóhatóság jogszabály-értelmezéseinek ismerete is fontos, ha biztos szeretnél lenni a dolgodban. Ráadásul mind a törvények, mind az adóhatósági értelmezések változhatnak. Nincs mese, a jogszabályi környezethez való folyamatos alkalmazkodás mindig is része lesz a vállalkozói létnek. Bármennyire fáj is most a kata radikális átalakítása, nem ez az első eset, hogy egy kedvező adózási forma gyakorlatilag megszűnik, és nem is az utolsó.
Hogyan kezeld a mostani helyzetet? Íme 10 lépés (vagyis igazából 11), amelyen módszeresen végighaladva kiválaszthatod a megmaradt adózási lehetőségek és vállalkozási formák közül a legkedvezőbbet. Ha úgy érzed, hogy egyedül nem boldogulsz, szívesen segítek – nemzetközi adószakértői tapasztalatomra támaszkodva még a külföldi alternatívákkal is összevethetjük a magyarországi opciókat.
0. lépés: Küzdd le a kata megszűnése miatt érzett felháborodást és pánikot. Koncentrálj az előtted álló feladatra, amelyhez hideg fejre lesz szükséged.
1. lépés: Gondold át a vállalkozásod főbb működési jellemzőit: mekkora éves bevétellel számolsz, milyen költségeid vannak, milyen rendszerességgel érkeznek a bevételeid, milyen a hazai és külföldi bevételeid aránya stb.
2. lépés: Írd össze a szóba jöhető vállalkozási formákat. Ne ijedj meg, nincs olyan sok.
3. lépés: Tájékozódj a szóba jöhető vállalkozási formák előnyeiről, hátrányairól, az alapítás és a működtetés követelményeiről és költségeiről, a fizetendő adókról és járulékokról.
4. lépés: Készíts egy áttekinthető táblázatot, amelyben a fenti, számszerűsített információkat össze tudod hasonlítani. (Ha nem megy, szólj, segítek.)
5. lépés: A táblázat alapján készíts el és hasonlíts össze különböző lehetséges verziókat. Például nézd meg, hogyan változik a végeredmény, ha változtatod a várható éves bevételedet vagy az elszámolható kiadásaidat. Gondolj arra is, hogy kell-e, akarsz-e, tudsz-e árat emelni a magasabb adók kompenzálására, és hogy az áremelés milyen többletbevétellel – vagy rosszabb esetben árérzékenyebb ügyfelek elvesztésével – járhat.
6. lépés: Összesítsd a számodra fontos szempontokat. A számoknak nagy hangsúlyt kell adnod a végső döntésben (nem mindegy, hogy évente egy-két millióval kevesebb vagy több pénzed marad), de ne feledkezz el a nem számszerűsíthető szempontokról sem. Például nem biztos, hogy százezer forintnyi éves többletjövedelemért fel akarsz vállalni egy jóval több adminisztrációt igénylő vállalkozási formát.
7. lépés: Beszéld meg a lehetőségeket a családoddal, egy pénzügyekben jártas ismerőssel, az üzlettársaddal – ha van –, a könyvelőddel, a gazdasági tanácsadóddal. Ha szeretnéd, akár velem is.
8. lépés: Dönts! Válaszd ki a legjobbnak tűnő megoldást.
9. lépés: Tedd meg a szükséges lépéseket a vállalkozásod átalakításához. Lehet, hogy új céget kell alapítanod, de az is lehet, hogy csak más adózási formát kell választanod – például a kata helyett egyéni vállalkozói átalányadózást. Ismét beszélj a könyvelőddel, a gazdasági tanácsadóddal, és kérd a segítségüket az adminisztrációban.
10. lépés: Koncentrálj a vállalkozásod sikerére! Dolgozz szorgalmasan, légy innovatív, és bármilyen legyen is az adórendszer, a tisztes profit nem marad el.
Remélem, a leírtakkal sikerül hozzájárulnom vállalkozásod sikeréhez. Ezek a tanácsok általánosságban értendők. Az, hogy a te vállalkozásodra miként alkalmazhatók, függ a vállalkozásod konkrét, általam nem ismert helyzetétől.
Az én vállalkozásom egyik célja az, hogy a tudásomra és a nagyvállalatok gazdasági irányításában megszerzett húszéves tapasztalatomra épített tanácsaimmal a kkv-szerkor vezetőit és tulajdonosait segítsem. Cikkeimmel, Instagram-posztjaimmal pedig a pénzügyi tudatosság terjedéséhez szeretnék hozzájárulni. Mert minél tájékozottabb és a tudására építve magabiztosabb egy vállalat vezetője, annál jobban tudja működtetni a cégét hosszú távon.
Szeretnél gyakorlati segítséget kapni, hogy a vállalkozásod jobban működjön és sikeresebbé válhasson? Gazdasági, pénzügyi, üzleti problémád megoldásával kapcsolatban lenne kérdésed hozzám? Látogass el a www.hofernoemi.hu oldalra, ahol részletesebben is megismerheted a szolgáltatásaimat, és írhatsz nekem. De akár itt, a blogom Kapcsolat oldalán található elérhetőségemen is megkereshetsz.
Jogi szakokleveles közgazdászként és nemzetközi adószakértőként, 20 éves gazdasági felsővezetői tapasztalattal a hátam mögött kis és nagy cégeknek kínálok gazdasági, pénzügyi, üzletviteli tanácsadást. Néhány éve a Forbes magazin a 20 legbefolyásosabb nő közé sorolt az üzleti életben.
