A nyári pihenést számomra elsősorban az utazások jelentik. Nemcsak a külföldiek, hanem a hazaiak is. Nemrég jártam Pécsett a Zsolnay-negyedben, és egy ott látott érdekes kiállítás adott inspirációt ennek a cikknek a megírásához.
A Zsolnay Család- és Gyártörténeti Kiállítás nemcsak kulturális és történelmi érdekességeket tartogat, de vállalkozóként is sokat tanulhatsz belőle. Én most gazdasági tanácsadói szemmel emelek ki néhány érdekes elemet, amelyeknek a mai üzleti életben is lehetnek fontos tanulságai. A történelmi információkat elsősorban a kiállítás anyagából merítettem.
A gyár alapítása
A Zsolnay gyár alapítója, Zsolnay Miklós (1800-1880) kezdetben pécsi kereskedő volt. A Fő téren lévő üzletében rövidáruk, játékok és hangszerek mellett 1831-től porcelán- és kőedények árusításával is foglalkozott. Vállalkozása sikeresen működött, így jutott arra a felismerésre, hogy a kerámiaipar jó befektetési lehetőség.
1852-ben telket vásárolt a budai külvárosban, ahol kis téglagyártó manufaktúra működött helyben bányászott alapanyag felhasználásával. Miklós ekkor már 52 év éves volt. Ezzel az új befektetéssel is gondolt a családja és a fiai jövőjének megerősítésére.
Egyik fiát, Ignácot a lukafai kőedénygyárba küldte tanulni. Az üzem felszámolásakor megvásárolta annak felszerelését, és 1853-ban megkezdődött a gyártás a Zsolnay-féle manufaktúrában. Terrakotta építészeti elemeket, vízvezetékcsöveket és használati edényeket gyártottak, de díszkerámia előállításával is kísérleteztek.
Ebben az időszakban a magyar ipar – hitelek hiányában és az osztrák vámpolitika miatt – nehéz körülmények között vegetált. Az országot elárasztották a külföldi áruk.
A manufaktúrát Ignác irányította, aki egy bohém lelkületű fiatalember volt, így a vezetése alatt a gyár nem fejlődött, mi több, hanyatlásnak indult. Ignác öccse, Vilmos hitelekkel támogatta a céget, majd 1864-ben azok beszámításával megvásárolta a telkeket és a gyárat.
Vilmos korábban művészi ambíciókat is dédelgetett, de szülei rábeszélésére kereskedő lett, dolgozott Németországban is. Ő kapta örökül a Fő téri üzletet, amellyel nagy sikereket ért el. Emeletes áruházat épített, és kiterjedt nyugat-európai kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezett.
Tanulságok: Ha van egy sikeres vállalkozásod – mint a Zsolnayak belvárosi üzlete volt –, ne ülj a babérjaidon. Ügyes helyzetfelismeréssel és vállalkozó szellemmel a sikeres elemekből építkezve tovább bővülhetsz.
Az is tiszteletre méltó, hogy az alapító Miklós hosszú távban gondolkodott. Szem előtt tartotta a fiai jövőjét, és a kereskedelemben is átadta a stafétabotot. Sok vállalkozó nagyon nehezen bízza rá a tehetséges gyerekeire a vállalkozását. Ha neked is felnőtt gyerekeid vannak, akikben látod az érdeklődést és a rátermettséget, vond be őket időben a cég működésébe, hogy amikor nyugdíjba vonulnál, jó kezekbe kerüljön életed munkája.
Nyersanyagbeszerzés
1866-tól Vilmos maga végzett feltárásokat a gyár környéken, nyersanyagok után kutatva. Területeket vásárolt agyagbányászat céljából. Az 1870-es évek végén a megnövekedett nyersanyagszükséglet miatt a keresést az egész országra kiterjesztette. A Kárpát-medence más területeiről is szereztek be olcsó alapanyagot, ami hozzájárult a manufaktúra versenyképes termeléséhez.
Tanulság: Ismerd meg a vállalkozásod költségszerkezetét, és keresd az újabb költségcsökkentési lehetőségeket, beszerzési forrásokat. Először gondolkozz helyi szinten, de merj távolabbra is tekinteni. Ma már nem ördöngösség külföldi beszállító partnerekkel együttműködve faragni az előállítási költségeken. Zsolnay Vilmosnak még hosszú és fáradságos utat kellett megtennie és terjedelmes leveleket körmölnie egy-egy ügylet megkötéséhez. Te személyesen pár óra alatt eljuthatsz Európa bármely országába, az e-mailed azonnal megérkezik, és videokonferencia használatával sokszor a személyes találkozást is kiválthatod.
Gépesítés: gőzgépek, korongok, égetőkemencék
Ignác irányítása alatt az anyag előkészítése kézzel történt, akárcsak egy hagyományos fazekasműhelyben. Az innovatív személyiségű Vilmos 1868-ban vásárolt egy 12 lóerős gőzgépet. E köré helyezték el az agyagot előkészítő masszamalmot és a korongos műhelyt is. Négy évvel később hatszoros teljesítményű gőzgépet állítottak be, majd mellé egy kisebb teljesítményűt. 1894-ben már egy 150 lóerős gőzgép működött és hajtotta a segédgépeket is.
A gyárnak 1871-ben még csak két égetőkemencéje volt. A magas tüzű porcelánfajansz-technika kidolgozását és annak az 1878-as párizsi világkiállításon elért sikerét követően további két magas tüzű kemencében égették a termékeket. Tizennégy évvel később a fejlődés itt is látványos volt: nyolc porcelánégető kemence, hat majolikaégető és hét, pirogránit gyártásához szükséges kemence működött.
Tanulság: Folyamatosan tájékozódj az iparágadban hasznosítható innovációkról, hogy még versenyképesebben termelhess vagy szolgáltathass. Gondolj a versenytársaidra is: a legagilisabbak már biztosan kutatják a jelenleginél hatékonyabb megoldásokat. Ha nem tartod velük a lépést, szépen lassan lemaradsz, és néhány év alatt behozhatatlan hátrányra teszel szert.
A gőzgépek helyett korunkban a robotika és a mesterséges intelligencia a soros. Nem biztos, hogy a te ágazatodban is hasznukat tudod venni, de az biztos, hogy évről évre bukkannak fel olyan technológiák, amelyeket kihasználva növelheted a céged teljesítményét.
Kereskedelmi kapcsolatok, külföldi befektetők
Vilmos a kezdetektől más vállalkozásaiból, többek között a belvárosi üzletéből, a csontszéngyártásból, a bányászatból, a fakitermelésből és a vasútépítés hasznából finanszírozta kerámiaüzemét. Mindez napi anyagi gondot jelentett a számára.
A párizsi világkiállításon a gyárat Vilmos mindössze 19 éves fia, Miklós képviselte. Apja azzal a céllal is küldte oda, hogy keressen külföldi befektetőket, akiktől az állandósuló tőkehiány enyhítését remélték. A már említett párizsi sikert követően új szerződéseket tudott kötni bécsi és londoni kereskedőkkel is, ami nagyobb anyagi biztonságot jelentett.
Tanulságok: Egyrészt tudd, hol érheted el a potenciális befektetőket, ha külső tőkére lenne szükséged. Másrészt ne csak céltalanul indulj el egy szakmai kiállításra, nemzetközi vásárra. Tedd fel magadnak a kérdést, hogy kit és mit szeretnél ott elérni. És azt milyen eszközökkel tudod sikeresen megtenni. Legyen olyasmi a tarsolyodban, amivel le tudod nyűgözni a potenciális partnereket, és amivel lepipálod a konkurenciát.
Vendégmunkások
A gyár vezetése nemcsak az alapanyagokat szerezte be külföldről, de Zsolnay Vilmos egyedi magas tüzű máztechnikájának fejlesztése szükségessé tette a külföldi munkaerő alkalmazását is. Ez a technika ugyanis olyan szaktudást kívánt a festőktől, amilyennel csak kevesen rendelkeztek az 1870-es évek Magyarországán. A Zsolnay-családnak Csehországból, Szászországból és Bajorországból, továbbá a Rajna-vidék kerámiaközpontjaiból kellett jól képzett munkásokat „importálnia”.
Tanulság: Ha nincs a hazai piacon megfelelő szakértelemmel rendelkező munkaerő, gondolj a külföldiekre. Ebből a szempontból nagyon előnyös, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, mert a munkavállalás sokkal könnyebb. Lehet, hogy csak egy-két kulcsemberre van szükséged, aki betanítja a magyar munkavállalóidat, olyan egyedi tudást adva a cégednek, amellyel a versenytársaid nem rendelkeznek.
Belső oktatási rendszer
Tanulva a szakemberhiány okozta nehézségekből, az 1890-es években már a gyárban nevelkedett, képzett munkaerő ment külföldi tanulmányútra. Erre Vilmos kifejezettem biztatta a munkásait.
A kezdetben néhány embert foglalkoztató manufaktúra a múlt század fordulójára az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kerámiaüzemévé fejlődött, ahol közel hétszáz ember dolgozott. A gyár nem akármilyen belső szakképzési rendszert működtetett, amely ötéves volt, akár egy egyetem. Elsősorban a korongozó, festő, mintázó és formaöntő alkalmazottak gyermekeit vonták be, akiket a városi polgári iskola tanárai oktattak közismereti tárgyakra, míg a szaktárgyakat a gyár művészei tanították.
Tanulság: Ha nincs számodra megfelelő szakképzés, alakítsd ki a sajátodat. Ez bizonyára nagyobb befektetés igényel, de hosszú távon is segíti a vállalkozásod sikeres működését. Csökkented vele az üzleti kockázatokat, mert lesz megfelelő munkaerőd. Ez más belső képzésekre is igaz. Például hasznos lehet, ha pénzügyi ismeretek taníttatsz a vezető munkatársaidnak, hogy jobban értsék, hogyan járul hozzá a tevékenységük a profittermeléshez, és milyen pénzügyi szempontokat kell szem előtt tartaniuk a napi munkájuk során. Ha a cégednek épp egy ilyen képzésre van szüksége, ahol közérthető módon, mellébeszélés nélkül, gyorsan tanulhattok alapszintű vagy akár haladó pénzügyi ismereteket, keress meg itt. A „Pénzügyről nem pénzügyeseknek” című workshopom tartalmát akár a vállalkozásod egyedi igényeire szabva is összeállíthatjuk közösen.
Innováció: olcsóbb gyártás, újabb igények
Az ipari forradalom hatására megindult az egyes munkafolyamatok gépesítése, ami lehetővé tette az olcsó tömegáruk gyártását. Ennek nemcsak a használati edények területén volt jelentősége, hanem a rohamosan növekvő városok építésében és az újonnan alakuló iparágak szükségleteinek kiszolgálásában is.
Zsolnay Vilmos hamar felismerte ezeket az igényeket. Innovatív megoldásokkal és saját találmányaival tiszteletre méltó pozíciót vívott ki a kerámiaiparban.
Az épületdíszítő terrakották, a padló- és falburkolólapok, a kályhacsempék és a vízvezetékcsövek mellett az egészségügyi árucikkek, a távírdák kiépítéséhez, majd a villamosításhoz szükséges szigetelők és az ipar által igényelt saválló kerámiák jelentették az új piaci lehetőségeket.
Tanulság: Ámulatba ejtő, hogy a kerámiaanyagok mennyire sokrétűen használhatók. A Zsolnay-gyár történetét olvasva a városok közművesítésében beszállítóként részt venni nem lehetett kis üzlet. Ez maga volt a diverzifikációs üzleti stratégia, amelyről részletes írtam az előző blogcikkemben az üzleti stratégiák főbb típusainak bemutatásakor. Gondolkodj nagyban, ragadd meg a lehetőségeket, és terjeszkedj!
Nem egy, hanem két gyár
A Zsolnay Miklós által 1895-ben alapított részvénytársaság, a Budapesti Zsolnay-féle Porcelán Fajanszgyár Rt. részvényeinek többsége a Zsolnay család tulajdonában volt. Ez a cég két évvel később megvett egy zuglói porcelán- és majolikagyárat. Az így megalakult budapesti Zsolnay-gyár a fajansz burkolólapok mellett megkezdte a fürdőszoba-berendezések és az egészségügyi porcelánáruk előállítását. A szépen növekvő gyár a környező országokon túl a Közel-Kelet országaiba is exportált árucikkeket.
Tanulság: A két gyár megosztotta a Zsolnay-cég termelési kockázatát. Te is igyekezz több lábon állni mind termelés, mind értékesítés szempontjából. A kockázatok megosztása növeli a stabilitást. Ha a Balatonnál már van egy vendégházad, a következőt vedd mondjuk a Tisza-tónál. Vagy a horvát tengerparton.
A két világháború közötti időszak
A díszművek és a pirogránit iránt is jelentősen csökkent a kereslet ebben az időszakban. A gyárat a kisfeszültségű, majd a nagyfeszültségű szigetelők iránti növekvő igény és a vasútvonal villamosításához kapcsolódó állami megrendelések tartották életben. A városi csatornahálózat kiépítéséből is fontos megrendelések származtak. A gyár vezetése nagy hangsúlyt fektetett a szigetelőgyártás tökéletesítésére. A legjelentősebb eredményeket ezen a területen érték el, miközben újabb külföldi szakemberekkel bővültek. A pesti gyárat is átszervezték; ott a csempegyártást állították fókuszba.
Tanulság: Gyakori, hogy vállalkozóként nehéz időszakban még bátrabbnak kell lenned. Bátrabbnak, de nem meggondolatlanul felelőtlennek! A gazdasági világválság idején a Zsolnayak is átszervezték a tevékenységüket, igazodva a változó piaci körülményekhez és szükségletekhez. A szigetelőanyagokra és a csempékre koncentráltak a művészeti tárgyak helyett, mert az utóbbiak iránti kereslet meredeken csökkent. Nem mondtak le róluk teljesen és véglegesen, de rugalmasan alakították a termékportfóliójukat.
Te tudsz bátran váltani és akár áldozatot is vállalni, ha azon múlik a vállalkozásod hosszú távú fennmaradása? Megvizsgáltad már, hogyan kellene átalakítanod a termék- vagy szolgáltatáskínálatodat a jelenlegi válságban? Ugyan nincs olyan gazdasági összeomlás, mint közel száz évvel ezelőtt, de azért most sem élünk könnyű időket. Bizonyára a te vevőid is kétszer meggondolják, mire költik a pénzüket. Üzleti és gazdasági tanácsadóként abban is segítem az ügyfeleimet, hogy hatékony válaszokat találjanak a nehezebb időszakokban, és pénzügyileg is tudatosan vezessék a vállalkozásaikat.
Négynapos munkahét mint túlélési stratégia
Minden próbálkozás ellenére 1925-ben – tehát még az igazán nagy válság előtt – a gyár a csőd szélére jutott. Be kellett vezetni a négynapos munkahetet, és kétszáz munkás elbocsátására kényszerültek a tél derekán. Nem csoda, hogy átmenetileg beszüntették a díszművek előállítását. A művészi porcelánszobrok gyártását 1926-ban kezdték meg. Ez idő tájt megújították az eozintechnikát is. Noha az eozin díszművek gyártása változatlanul ráfizetéssel járt, azt olyan örökségnek tekintették, amelytől semmiképpen sem akartak megválni.
Tanulság: Nehéz időszakban jól jön a szokatlan gondolkodás. Ilyen lehetett abban az időben a négynapos munkahét bevezetése. Ez a téma ma is aktuális, de sokkal inkább a munkavállalók életminőségének javulása a mozgatórugója. Néhány hónapja írtam róla egy cikket, amit itt olvashatsz. A racionálisan meghozott nehezebb döntések mellett még a Zsolnayak sem tudtak mindenben érzelemmentesen dönteni. Erre jó példa a veszteséges eozingyártás fenntartása. Javaslom, légy óvatos a veszteségtermeléssel, mert nagyon nem mindegy, hogy mennyibe kerül a ragaszkodás egy hobbihoz vagy örökséghez. Néha lehet jó döntés a kitartás a ráfizetéses tevékenység mellett, ha reálisan feltételezhető, hogy a nehézségek átmenetiek, és később a veszteség busásan megtérülhet. De nem szabad álmokban ringatnod magad, és időben fel kell ismerned, ha a remények végleg elúsznak – mielőtt a céged is elúszik velük együtt.
Válasz a nehéz időkre – világszintű kereskedelem
A család a nagy gazdasági világválság kezdetekor, 1929-ben a Drasche céggel kartellegyezményt kötött a csempe árusítására, és ezzel jelentősen növelte az exportját. A nehézségek ellensúlyozására az importanyagokat hazaiakkal váltották ki, így például a kemencéket magyar szénnel fűtötték.
Az 1930-as években már öt világrész huszonhat országába szállítottak szaniterárut és csempét. 1941-ben (a második világháború idején!) a gyár termelése negyven százalékkal bővült. Többek között látványosan nőtt a Latin-Amerikába irányuló export.
Tanulság: Különösen nehéz helyzetben bátor döntéseket kell hoznod, sokszor a szokottnál gyorsabban. Az alapanyagbeszerzést itthon oldották meg, de az értékesítésben külföldre koncentráltak. Te is merj világszinten gondolkodni, ha a vállalkozásod típusa ezt lehetővé teszi. De először a hazai piacon erősödj meg és szerezz hírnevet, utána keress külföldi partnereket, vevőket, piacokat.
Köszönöm a Zsolnay-negyednek az érdekfeszítő történeti kiállítást, amely e cikk alapjául szolgált. Ha Pécsett jársz, látogasd meg te is, mert a fentieken túl még sok érdekességet láthatsz. A bemutatott porcelánok csodálatosak, de legalább olyan izgalmas és tanulságos a tárgyak mögötti történet.
TIPP: Ha rendszeresen szeretnél közérthető, gyakorlati pénzügyi, gazdasági tippeket, ötleteket olvasni, kövesd a @hofernoemi.hu Instagram-oldalamat is gazdasági ismereteid bővítéséhez és a vállalkozásod fejlesztéséhez. Ott elmondhatod a véleményedet is, egyre izgalmasabb és aktívabb beszélgetések alakulnak ki a blogcikkeim témáiban is.
Remélem, a leírtakkal sikerül elősegítenem a vállalkozásod sikerét. Ezek a tanácsok általánosságban értendők. Az, hogy a te vállalkozásodra miként alkalmazhatók, függ a vállalkozásod konkrét, általam nem ismert helyzetétől.
Kövesd a blogomat, és olvass bele a régebbi írásaimba is. Évek óta, kétheti rendszerességgel publikálok a vállalkozásokat segítő cikkeket – lassan egy könyvre való hasznos információt osztottam meg. Kezdd itt a tanulást, és ha valamelyik téma részletesebben is érdekel, keress meg bátran!
Szeretnél gyakorlati segítséget kapni, hogy a vállalkozásod jobban működjön és sikeresebbé válhasson? Gazdasági, pénzügyi, üzleti problémád megoldásával kapcsolatban lenne kérdésed hozzám? Látogass el a www.hofernoemi.hu oldalra, ahol részletesebben is megismerheted a szolgáltatásaimat, és írhatsz nekem. De akár itt, a blogom Kapcsolat oldalán található elérhetőségemen is megkereshetsz.
Jogi szakokleveles közgazdászként és okleveles nemzetközi adószakértőként, 22 éves gazdasági felsővezetői tapasztalattal a hátam mögött kis és nagy cégeknek kínálok gazdasági, pénzügyi, üzletviteli tanácsadást. Néhány éve a Forbes magazin a 20 legbefolyásosabb nő közé sorolt az üzleti életben.
