Mit szépítsük, a legtöbb vállalkozásnak nem erőssége a tervezés. A hosszú távú gondolkodást, a stratégiaalkotást valamiféle úri huncutságnak gondolják, amire csak a ráérő és unatkozó álmodozóknak van idejük. A tipikus vállalkozó nem ér rá. Megbeszélésre kell rohannia, szorítja a határidő, a bénázó beszállítóval vagy az akadékoskodó ügyféllel kell törődnie. Nem is egyik napról a másikra, hanem egyik percről a másikra él. Évekkel előre tekinteni? Ne röhögtess!
És talán sosem jön rá, hogy azért csapnak össze örökösen a feje felett a hullámok, mert nincs hosszú távú üzleti stratégiája, amely mentén tervezetten és olajozottan működtethetné a vállalkozását.
Ha lenne stratégiája, az megkönnyítené a döntéseit, a választásait, a sikerhez vezető útját. Mert a jó üzleti stratégia segít rendszerben gondolkodni, a célokra koncentrálni. Alkalmazásával elkerülhetné, hogy elaprózza magát. Egy átgondolt stratégiával sokkal könnyebb nemet mondani a felesleges vagy az egyenesen rossz lépésekre és meghozni a célokat támogató helyes döntést. Többek között ezért is segíti az eredményesebb működést – nemcsak hatékonyságban, de pénzben is.
Mi az üzleti stratégia?
Az üzleti stratégia egy vállalat hosszú távú terve, amelyet nagyban meghatároznak az elérni kívánt célok. A célokhoz igazodva fogalmazza meg a szükséges lépéseket. Az üzleti stratégia az üzleti tevékenység irányításának alapját képezi. Segít, hogy a vállalkozás megkülönböztethesse magát a versenytársaitól. És abban is, hogy fenntartható versenyelőnyt érjen el, növelje a piaci részesedését, valamint a nyereségét.
Az üzleti stratégia jellemző elemei:
- a célkitűzések meghatározása,
- a piaci elemzés,
- a versenytársak vizsgálata,
- a termék- és szolgáltatásfejlesztési és piaci bevezetési tervek kidolgozása,
- a pénzügyi előrejelzések
- és a működési terv készítése.
Egy személyes példa
Az én pénzügyi és üzleti tanácsadással foglalkozó vállalkozásom célja az, hogy elérhetővé tegyem a kis és közepes vállalkozások tulajdonosai számára is azt a releváns pénzügyi és vállalkozásvezetési tudást, amellyel a nagyvállalatok rendelkeznek.
A célomhoz hozzásegít a nemzetközi és magyar cégeknél szerzett széles körű vezetői tapasztalatom, a közgazdasági és jogi egyetemi diplomáimmal megszerzett tudásom, az emberismeretem, de az innovációra nyitott tudományos érdeklődésem is.
A célom meghatározza a stratégiámat. Például laikusok számára is érthető nyelvhasználattal beszélek és írok a pénzügyekről. Megfizethető az óradíjam. Blogcikkjeimben, az Instagram-oldalamon és a LinkedIn-oldalamon sok hasznos ingyenes tartalmat osztok meg. A gazdasági élet változásaihoz igazodva folyamatosan fejlesztem a szolgáltatásaimat. Annak is tudok segíteni, aki később maga szeretné elkészíteni a pénzügyi kimutatásait, elemzéseit vagy az üzleti terve aktualizálását. És azoknak is, akik mindezt inkább rám bíznák, havi rendszerességgel.
Mindennapi döntéseim előtt én is felteszem a kérdést, hogy a kigondolt választásom összhangban van-e az üzleti stratégiámmal vagy nem.
Mi a különbség az üzleti stratégia és az üzleti terv között?
Úgy tűnik, mintha szinonimák lennének, ezért sokan összetévesztik a két fogalmat. Az üzleti stratégia átfogóbb, és a „mit” kérdésre koncentrál, az üzleti terv konkrétabb, és a „hogyan”-ra összpontosít. Az üzleti stratégia kifejezetten hosszú távra szól, az üzleti terv általában néhány éves, éves vagy rövidebb időszakra vonatkozik.
Az üzleti stratégia egy hosszú távú, átfogó tervezési és irányítási keretrendszer, amely meghatározza a vállalkozásod céljait és az elérésükhöz vezető mérföldköveket. Azért jó először ezt elkészíteni, mert így nem veszel el a részletekben, és mert utána sokkal könnyebben megy az üzleti terv kidolgozása.
Az üzleti terv már a konkrétumokkal foglalkozik. Nevezhetjük akciótervnek is. Lépésekre bontja az üzleti stratégiában kitűzött célokhoz vezető utat. Az üzleti terv tartalmazza az operatív és a pénzügyi terveket, a kereskedelmi és a marketingtervet, valamint az erőforrások (pénz, szakértelem, munkaerő, berendezések stb.) részletes leírását.
Az üzleti stratégiák fajtái
A vállalkozások a kitűzött céljaiktól és a versenykörnyezettől függően eltérő üzleti stratégiákat követhetnek. Nézzünk meg öt gyakori típust példaként! Olvasás közben gondolj a következő öt-tíz évre, és válaszd ki, hogy a te vállalkozásodhoz melyik illene a leginkább.
TIPP: Ha rendszeresen szeretnél közérthető, gyakorlati pénzügyi, gazdasági tippeket, ötleteket olvasni, kövesd a @hofernoemi.hu Instagram-oldalamat is gazdasági ismereteid bővítéséhez és a vállalkozásod fejlesztéséhez. Ott elmondhatod a véleményedet is, egyre izgalmasabb és aktívabb beszélgetések alakulnak ki a blogcikkeim témáiban is.
Növekedési stratégia
Ez a stratégia a bevétel és a piaci részesedés növelésére koncentrál a meglévő piacokon vagy akár új piacokon. Tipikus módszere az új termékek, szolgáltatások bevezetése vagy a terjeszkedés új régiókba, országokba, akár más vállalkozások felvásárlásával. Utóbbi jelentősen gyorsabb növekedést eredményezhet, hiszen nem nulláról, hosszú évek munkájával kell felépíteni egy üzletágat. Ha érdekel ez a téma, de nem tudod, hogyan értékelj egy felvásárlásra kiszemelt vállalatot, olvasd el az a cégértékelésről írt korábbi cikkemet, és keress meg itt, ha konkrét segítségre van szükséged.
Az induló vállalkozások általában a növekedési stratégiát választják, hiszen még nincs kiépült piacuk, ügyfélkörük, sem meghatározó piaci részesedésük.
Költségvezérelt stratégia
Induló és érett vállalkozások is gyakran használják a költségvezérelt stratégiát. Ennek oka lehet a piaci kényszer, ha erős a verseny az adott területen, de lehet tudatos választás is, amelynek agresszív piacszerzés a célja.
Például lehet, hogy te voltál az első, aki környezettudatos konyhai eszközöket és tisztítószereket forgalmazott a Balaton északi partján. Évekig nem volt hozzád hasonlóan magas színvonalú és széles kínálatot nyújtó versenytársad száz kilométeres körzetben. Azonban négy-öt év elteltével másoknak is megtetszett az ötlet, mert látták milyen sikereket érsz el. És ahhoz, hogy labdába rúghassanak melletted, az új versenytársak az áraid alá mentek. Ami most arra kényszerít téged, hogy jobban figyelj a költségeidre, ha a profitodat meg szeretnéd tartani.
Ebben a példában a versenytársaid a költségvezérelt stratégiát választva törtek be a piacodra. Arra törekednek, hogy nálad alacsonyabb költségek mellett kínáljanak termékeket. Az alacsonyabb áraikkal előnyre tesznek szert veled szemben, ami téged is arra kényszerít, hogy változtass az eddigi stratégiádon – például a növekedési stratégiádat költségvezérelt elemekkel egészítsd ki.
Diverzifikációs stratégia
Ezt a stratégiát akkor választják a vállalkozások, ha új piacokra vagy iparágakba akarnak belépni a meglévő üzletágaikon, tevékenységeiken túl. Ehhez új termékekkel vagy szolgáltatásokkal rukkolnak elő. Az előbbi példát folytatva dönthetsz úgy is, hogy nem – vagy nemcsak – a költségeid csökkentésével veszed fel a versenyt a konkurenseiddel, hanem azzal is, hogy bővíted a kínálatodat. Mondjuk a környezettudatos tisztítószerek és konyhai eszközök mellett tartós bioélelmiszereket is forgalmazol.
A diverzifikációs stratégia alkalmazásának egyik legsikeresebb példája a világ egyik legnagyobb cége, az Amazon. Online könyvkereskedésként indultak – ma már mindent is árulnak.
Ezzel a stratégiával azonban érdemes óvatosan bánni, és csak addig nyújtózkodni, ameddig a takaród ér. Ha olyan területekre merészkedsz, amelyeken semmi tapasztalatod nincs, és ahol erős vetélytársakkal kell szembenézned, könnyen lehet, hogy csak a veszteségeidet fogod növelni.
Mondok erre is egy példát. A szájápolási termékeiről ismert Colgate vezetői 1980-ban beütötték a fejüket, és úgy döntöttek, hogy fagyasztott lasagnát (vagy lasagnét) is forgalmaznak a Colgate márkanév alatt. Igen, jól olvastad. Fagyasztott lasagnát. Én biztosan nem vettem volna belőle, mert azonnal egy fogkrémmel töltött olasz tésztát vizionáltam volna, amitől kirázott volna a hideg. Nem is lett nagy siker, hamar leálltak a gyártással. 
Fókuszált stratégia
A diverzifikációs stratégia ellentétpárja. Ha másról nem is, erről biztosan hallottál már, mert a közösségi média évek óta tele van a „találd meg a niche-ed” szlogennel, ami lényegében egyenlő a fókuszált stratégiával. Azt tartja szem előtt, hogy a vállalkozásod egy szűk piaci szegmensre koncentráljon, és ebben a szegmensben kiemelkedő legyen. Ebben az esetben a vállalkozásod egyedi szolgáltatást vagy specializált termékeket nyújt. Olyat, ami jobban megfelel a kis réspiaci igényeknek.
Ne gondold, hogy fókuszált stratégiával nem lehet akár globálisan sikeres céget építeni. Számos példa létezik rá, én most csak egyet hozok: az Airbnb eredetileg egy nagyon szűk piaci igény kielégítésére jött létre, és földrajzilag is csak egy kis területre koncentráltak. Azt a problémát ismerték fel, hogy amikor egy városban valamilyen nagyobb rendezvényt szerveznek, amelyre özönlenek a látogatók, a szállodák hamar megtelnek – ráadásul a szállásárak is az egekbe szöknek. Ilyenkor a késve ébredő vagy a vékonyabb pénztárcájú utazók hoppon maradnak. A szállodai szobák kínálatát nem lehet egyik napról a másikra növelni, de a helyieknek jó kis extra bevétel lehet, ha kiadhatják üres szobáikat – sőt akár a kanapéjukat. Az ötlet már akkor sem volt eredeti, de az Airbnb vitte tökélyre, és hihetetlenül sikeres világcéggé nőtték ki magukat.
Kooperációs stratégia
Ezt a stratégiát alkalmazva a vállalkozásod más vállalkozásokkal partnerségben léphet fel, összeadva vagy épp megosztva az erőforrásokat. Gyakran alakulnak így ki közös kutatás-fejlesztési projektek, és sok cég előtt nyílnak meg új üzleti lehetőségek az ilyen együttműködésekkel. Nem ritka, hogy egy nagyobb megbízó komplex projektjét egyetlen cég nem tudja végigvinni, ezért egy vagy több partnercéggel közösen pályáznak. Az építőiparban, a közbeszerzések területén gyakori a kooperációs kényszer, de például én is gyakran dolgozom együtt marketingesekkel induló vállalkozások üzleti stratégiájának vagy üzleti tervének kidolgozásakor.
A fenti öt stratégia csupán példa a számos lehetőségre, amelyek közül vállalkozóként válogathatsz. A megfelelő stratégia kiválasztása és végrehajtása a vállalkozásod körülményeitől, céljaitól, piaci pozíciójától és erőforrásaitól is függ. Természetesen több stratégiát is kombinálhatsz, hogy a legjobban illeszkedj a piaci igényekhez és elérd a kitűzött céljaidat. Sőt, időről időre felül is kell vizsgálnod a stratégiádat, és szükség esetén módosítanod kell rajta – ahogy a fenntartható tisztítószereket forgalmazó cég esetében is láttad.
Ha a nyár a te vállalkozásodnak is uborkaszezon, akkor most érdemes ilyen hosszú távú tervezéssel foglalkoznod, mert szeptembertől újra elsodornak majd a sűrű hétköznapok.
Ha szeretnél készíteni egy profi üzleti stratégiát vagy átdolgozni a meglévőt, keress meg itt, és egyedi konzultációs csomagajánlatot adok neked.
És ha már nyár: az Instagram-oldalamon (@hofernoemi.hu) épp most fut egy tízrészesre tervezett sorozatom, amelyben az uborkaszezonban elvégezhető fontos üzleti teendőkhöz adok tippeket.
Miért fontos a jó üzleti stratégia?
Amiért egy úti terv fontos egy utazás során. Persze, el lehet utazni úgy is, hogy lesz, ami lesz, majd improvizálsz, ha megérkeztél. De sokkal többet hozhatsz ki abból a néhány napból, amelyre tekintélyesebb összeget elköltesz, ha jó előre átgondolod, mit is akarsz megnézni. Sőt, alapos tervezéssel olcsóbban is kijöhetsz. Nem mindegy például, hogy felülsz a kikötőben a legforgalmasabb helyen, leghangosabban hirdető sétahajóra, vagy egy hónappal előtte kinézed a legjobb értékelést kapott, kedvező járatokat, amelyeknek nincs szükségük a hangos kampányolásra a parton.
A vállalkozás egy nagyon hosszú távú utazás. Felejthetetlen, életre szóló élmény is lehet, ha felkészülten vágsz neki, de sok kellemetlen pofonba szaladhatsz bele, ha nem tervezed meg elég alaposan.
Összefoglalva, egy jól átgondolt üzleti stratégia támogatja:
- a vállalkozás céljainak elérését,
- a versenyelőny kialakítását,
- az árbevétel növelését,
- a vállalkozás erőforrásainak hatékony felhasználását,
- a költségek csökkentését, optimalizálását és a termelékenység növelését,
- a vállalkozás jól szervezett működését,
- a prioritások, a felelősségi területeket és a döntési folyamatok egyértelmű kialakítását,
- a lehetséges üzleti kockázatok felmérését és csökkentését,
- az alternatív stratégiák kidolgozását váratlan események vagy változások esetére.
Mindez pedig, ha megfelelő szakértelemmel és jól csinálod, növeli a vállalkozásod eredményességét. Felkészít a kihívásokra, a piaci változásokra és az új lehetőségek kihasználására.
Remélem, a leírtakkal sikerül elősegítenem a vállalkozásod sikerét. Ezek a tanácsok általánosságban értendők. Az, hogy a te vállalkozásodra miként alkalmazhatók, függ a vállalkozásod konkrét, általam nem ismert helyzetétől.
Kövesd a blogomat, és olvass bele a régebbi írásaimba is. Évek óta, kétheti rendszerességgel publikálok a vállalkozásokat segítő cikkeket – lassan egy könyvre való hasznos információt osztottam meg. Kezdd itt a tanulást, és ha valamelyik téma részletesebben is érdekel, keress meg bátran!
Szeretnél gyakorlati segítséget kapni, hogy a vállalkozásod jobban működjön és sikeresebbé válhasson? Gazdasági, pénzügyi, üzleti problémád megoldásával kapcsolatban lenne kérdésed hozzám? Látogass el a www.hofernoemi.hu oldalra, ahol részletesebben is megismerheted a szolgáltatásaimat, és írhatsz nekem. De akár itt, a blogom Kapcsolat oldalán található elérhetőségemen is megkereshetsz.
Jogi szakokleveles közgazdászként és okleveles nemzetközi adószakértőként, 22 éves gazdasági felsővezetői tapasztalattal a hátam mögött kis és nagy cégeknek kínálok gazdasági, pénzügyi, üzletviteli tanácsadást. Néhány éve a Forbes magazin a 20 legbefolyásosabb nő közé sorolt az üzleti életben.
