Idehaza is egyre több vállalkozás veszi figyelembe az angol rövidítéssel ESG-nek nevezett környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási tényezőket működése során. Hogy miért? Egyrészt mert a befektetőik és a szabályozó hatóságok számára is fontosak. Egyre többen kérnek közülük bizonyítékot arra, hogy a portfóliójukban szereplő vagy a felügyeletük alá tartozó vállalatok kiemelt fontossággal kezelik ezeket a szempontokat. Másrészt egyre szélesebb fogyasztói rétegek vannak tudatában a fogyasztási szokásaik etikai és környezeti hatásainak, amelyek a vásárlási döntéseiket is befolyásolják.
A válságokat tanulmányozó közgazdászok is felismerték, hogy a vállalatok válságra adott válaszlépéseikkel sokszor felelősségteljesebbé válnak. A felelősségvállalás mérésének egyik módja az ESG.
De mi is az az ESG?
Az angol Environmental, Social és Governance szavakból alkotott rövidítés egy környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási kritériumokat vizsgáló keretrendszert takar. Néha „zöld átláthatóságnak” is nevezik. Egy vállalat működésére vonatkozó olyan szabványrendszert jelent, amelyet a társadalmilag tudatos befektetők a potenciális befektetések átvilágítására használnak.
- A környezetvédelmi kritériumok azt vizsgálják, hogy a vállalat hogyan viszonyul a természethez, mekkora az ökológiai lábnyoma.
- A társadalmi kritériumok azt értékelik, hogy a vállalat hogyan kezeli az alkalmazottait, a beszállítóit, a vevőit és a működési környezetében elő közösségeket.
- A vállalatirányítás a vállalat vezetésével, a vezetői fizetésekkel, a független külső cégek által végzett ellenőrzésekkel, a belső ellenőrzéssel és a részvényesi jogokkal foglalkozik.
Nézzük ezt a három területet egy kicsit részletesebben!
A környezetvédelmi kritériumok közé tartozhat többek között egy vállalat energiafelhasználása, hulladék- és környezetszennyezése, a természeti erőforrások megőrzése és az állatokkal való bánásmód. A kritériumok felhasználhatók a vállalat esetleges környezeti kockázatainak értékelésére is, valamint arra, hogy a vállalat hogyan kezeli ezeket a kockázatokat.
Például ha termékeket értékesítesz, nem mindegy, hogy papírcsomagolást használsz vagy műanyagot. Vagy ha mondjuk nagy teljesítményű hűtőgépeket használsz a kézműves arckrémek alapanyagainak tárolásához, akkor fontos, hogy mennyi ezeknek a gépeknek az energiafelhasználása.
Más vállalkozások esetében a szennyezett földterületek tulajdonlásával, a levegőbe került mérgező anyagok kezelésével vagy a környezetvédelmi előírásoknak való megfeleléssel kapcsolatos kérdések merülhetnek fel.
A társadalmi kritériumok a vállalat üzleti kapcsolatait vizsgálják. Olyan beszállítókkal dolgozik-e együtt, akik ugyanazokat az értékeket vallják, amiket a vállalat állítólag képvisel? Rendszeresen adományoz-e a vállalat a helyi civil szervezeteknek? Nagylétszámú foglalkoztatotti állomány esetén működtet-e például óvodát a munkavállalók gyermekeinek? Elegendő figyelmet fordít-e az alkalmazottak egészségére és biztonságára a munkakörülmények kialakításakor? Például van-e lehetőség egészséges, jó minőségű ételek étkezdei fogyasztására? Teszteli-e a termékeit állatokon? Ez ma már égbekiáltó bűn, ha a cég trendi kozmetikumokat szeretne értékesíteni.
A vállalatirányítással kapcsolatban a befektetők tudni szeretnék, hogy a vállalat átlátható és szabályos számviteli és pénzügyi módszereket alkalmaz-e. Biztosítékot akarnak arra vonatkozóan is, hogy a vállalatok ki tudják szűrni a korrupciót vagy az összeférhetetlenséget az igazgatósági tagok kiválasztása során.
Természetesen egyetlen vállalat sem felelhet meg minden kategória minden tesztjének, ezért a befektetőknek és a vállalkozóknak, vállalatvezetőknek is el kell dönteniük, hogy mi a legfontosabb számukra.
Fogalmazd meg a fenntarthatósági célkitűzéseidet!
Ha vállalkozásod van, és szeretnél az ESG-kritériumokra építve versenyelőnyre szert tenni, kezd a fenntarthatósági célkitűzéseid megfogalmazásával. Ezt követően készíts helyzetértékelést a jelenlegi állapotokról egy korrekt szempontrendszer szerint. Ha nem boldogulsz egyedül, vonj be tapasztalt tanácsadót. A célmeghatározáshoz használhatod a SMART-metódust, amelyről egy korábbi blogbejegyzésemben is írtam.
Miért éri meg a kkv-knak is foglalkozni az ESG-vel?
Azt gondolhatnád, hogy az ESG a nagyvállalatok unatkozó aktatologatóinak való úri huncutság, amire egy magadfajta kis- vagy középvállalkozás feje búbjáig behavazott vezetőjének fölösleges az idejét vesztegetnie. Ez ma Magyarországon talán még így is van, de véleményem szerint nincs messze az a jövő, amikor a befektetők, a hatóságok és a vásárlók is előnyben részesítik a jó ESG-mutatóval rendelkező vállalkozásokat.
Számos érv szól amellett, hogy te már holnap elkezdd beépíteni az ESG szempontrendszerét a céged működésébe. Ezek közül nézzünk meg most négyet.
- Versenyelőnyhöz juttat
ESG-minősítéssel jobban megbíznak benned a vevők, a beszállítói partnerek, a bankok és a befektetők is. Nagyobb befektetői kör bevonásával több pénzügyi forráshoz juthatsz, amelyekből finanszírozhatod az innovációs fejlesztéseket.
Az átláthatóság a forrásbevonás megkönnyítése mellett segíthet a költségeid visszaszorításában is. Például kiderülhet, hogy mindent figyelembe véve érdemes alternatívenergia-felhasználásra váltanod – talán még pénzt is spórolsz, de a CO2-kibocsátásod biztosan csökken, amivel a környezetvédelmi szempontokat értékelő befektetők vagy bankok kegyeit könnyebben elnyerheted. Nem azt mondom, hogy „zöldnek” lenni minden esetben alacsonyabb költséggel jár, mert ma még nagyon nem ez a helyzet. De egy nagyobb távlatokban gondolkodó cégvezetőnek érdemes alaposan elemeznie a potenciális előnyöket és hátrányokat.
- Jó marketingüzenet
Mindenki a vevőkért harcol. A jó szándékot kifejező, etikus, humánus marketingüzenetekkel könnyebben lehet terméket és szolgáltatást eladni. Legalábbis szeretném ezt hinni. Ha egyre több ember ismeri fel, hogy mennyire fontos a környezetünk védelme, saját egészségünk és Földünk „egészségének” megőrzése, akkor a környezetbarát megoldások egyre népszerűbbek lesznek. Az ilyen üzeneteket hitelesen közvetítő cégekkel jobban szeretnénk azonosulni, tőlük vásárolni. Az is fontos, hogy a magasabb társadalmi státuszú, iskolázottabb és ezért általában fizetőképesebb csoportok sokkal fogékonyabbak ezekre az üzenetekre. A tényekkel is alátámasztható ESG-kommunikáció hozzájárul a biztos, lojális és egyre szélesebb vásárló- vagy ügyfélkör kialakulásához. Ami pedig elegendő bevételt biztosít a vállalkozásnak a fennmaradáshoz, a fejlődéshez, az innovációhoz.
- Könnyebben kapsz hitelt
A banki forrásszerzésben hamarosan jobb eséllyel indul egy felelősen működő vállalat. Miért? A válasz egyszerűbb, mint gondolnád. A hitelező banknak az a fontos, hogy a hitel visszafizetési ideje alatt, ami gyakran 4-5 év, a vállalatod biztosan elegendő mennyiségű pénzt termeljen. Ezt pedig úgy tudja megtenni, ha folyamatosan és jól, azaz fenntarthatóan működik. Nem pártolnak el tőle a vevői, jó a hírneve. Biztosan szállítanak neki a partnerei. Van elég munkavállalója. Számos olyan téma, amely az ESG-kritériumrendszerben is nagy jelentőséggel bír.
- Pályázati pénzekhez segít
Legelőször valószínűleg egyes uniós és az állami pályázatok elbírálásakor válik kiemelt szemponttá az ESG-feltételek teljesítése. A magyar kis- és középvállalatok többsége várhatóan jókora lemaradásban lesz ezen a téren – ez pedig neked, az időben ébredő vállalkozónak hatalmas lehetőség, hiszen olyan pályázatokon is indulhatsz és nyerhetsz, amiken a totojázó versenytársaid nem.
Hogyan határozzák meg az ESG-besorolást?
A szabályozás még nem egységes, több metódus is létezik. A lényeg, hogy az egy iparágban működő cégeket viszonyítják egymáshoz az ESG három területe (környezet, társadalom, vállalatirányítás) mentén, meghatározott kritériumok szerint. Például az egyik kritérium a veszélyes hulladékok mennyisége, a másik a nők foglalkoztatása vagy az azonos munkakörben foglalkoztatottak fizetésének eltérése nemek szerint, de kritérium lehet az energiafelhasználás vagy a beszállítók versenyeztetésének aránya. Ezeket a kritériumokat rangsorolják, súlyozzák és végül összesítik.
Jellemző, hogy különböző iparágban eltérő súllyal veszik figyelembe a három terület pontszámait. Például egy termelő cégnél a környezeti tényező nagyobb súlyt kap, míg egy pénzintézetnél, banknál a vállalatirányítási faktor lesz a legfontosabb.
Mióta létezik az ESG-kritériumrendszer?
Az első etikus befektetési alapokat angol és amerikai kvékerek és a metodisták fejlesztették ki az 1980-as években. Napjainkra a vállalati felelősségvállalás és a társadalmi fenntarthatóság a befektetők figyelmének középpontjába került. Az ESG-befektetés hivatalosan is a pénzügyi közbeszéd részévé vált, miután 2006-ban megjelent az ESG-tényezők üzleti politikába és stratégiába való beépítését részletező Felelős Befektetések Elvei (Principles for Responsible Investments, PRI) című ENSZ-iránymutatás.
Az ESG-befektetés igazán csak az elmúlt években terjedt el világszerte, ahogy egyre több szervezet és magánszemély ismerte fel a társadalmi, környezeti és gazdasági kérdések közötti összefüggéseket. A világjárvány különösen ösztönözte ezt a tendenciát. A 2020-as piaci zavarok és bizonytalanságok idején sokan fordultak az ilyen befektetések felé: 2020 első három hónapjában 45,6 milliárd dollár áramlott az ESG-alapokba. Nem is lenne rossz, ha ebből az irdatlan sok pénzből te is részesülhetnél a jövőben, ugye?
Az ESG-befektetések fellendülése számos tényezőnek tulajdonítható. Ahogy az ellátási láncok egyre összetettebbé válnak, az üzleti világot érintő társadalmi, munkaügyi és emberi jogi kérdések és kockázatok egyre szélesebb körben tudatosulnak. Az éghajlatváltozás iránti növekvő aggodalom szintén befolyásolja a befektetői döntéseket. Mind elfogadottabbá válik az a nézet, hogy ha a vállalkozások versenyben szeretnének maradni iparágukban, akkor hozzá kell járulniuk a közjóhoz.
Az ESG kritikája
Az ESG-nek szép számmal vannak kritikusai is, akik szerint a gyakorlatban az egész nem több, mint üres PR-fogás. Se szeri, se száma az olyan cikkeknek, amelyekben nagyvállalatok hangzatos kijelentéseiről, vállalásairól rántják le a leplet. Az egyik előszeretettel alkalmazott trükk az úgynevezett „greenwashing”, amikor egy cég azt a látszatot kelti a termékéről, hogy környezetbarát, holott nem is az. Egy példa: 2018-ban a Starbucksot is elérte a szívószálmentesítés divatja. Nagy csinnadrattával jelentették be, hogy 2020-tól minden italt szívószál nélküli pohárban árusítanak, azonban kiderült, hogy az új pohárfedő több műanyagot tartalmaz, mint a korábbi fedő és a hozzá tartozó szívószál együttesen. Hozzáteszem, hogy a történetnek további fordulatai is lettek, és nem egyértelmű, hogy a Starbucks tényleg félrevezette-e a vásárlóit. Bár a hatóságok világszerte egyre szigorúbban járnak el ilyen esetekben, az ESG népszerűségének növekedésével megnőtt a kísértés, hogy a vállalkozások ügyes kommunikációval a valósnál kedvezőbb színben tüntessék fel magukat.
Mit hozhat a jövő?
Véleményem szerint a kis- és középvállalkozásoknak is egyre többet kell majd foglalkozniuk az ESG-vel. Nemcsak a befektetők, a szabályozó hatóságok és a finanszírozó szervek követelik meg az elszámoltathatóságot, hanem az ügyfelek, különösen a fiatalok is vonzódnak a fenntartható vállalkozásokhoz. Egy európai felmérés szerint a millenniumi nemzedék egyharmada és a Z generáció további 19 százaléka csak olyan befektetések iránt érdeklődik, amelyek figyelembe veszik az ESG-tényezőket.
Az Európai Unió jogrendje szerint a nagyvállalatoknak 2022-től kötelezően közzé kell tenniük nem pénzügyi jelentéseket is, ami egyértelmű lépés a jóval szigorúbb ESG-szabályozások irányába.
Remélem, a leírtakkal sikerül hozzájárulnom vállalkozásod sikeréhez. Ezek a tanácsok általánosságban értendők. Az, hogy a te vállalkozásodra miként alkalmazhatók, függ a vállalkozásod konkrét, általam nem ismert helyzetétől.
Szeretnél gyakorlati segítséget kapni, hogy vállalkozásod jobban működjön és sikeresebbé válhasson? Gazdasági, pénzügyi, üzleti problémád megoldásával kapcsolatban lenne kérdésed hozzám? Látogass el a hofernoemi.hu oldalra, ahol részletesebben is megismerheted a szolgáltatásaimat, és írhatsz nekem. De akár itt, a blogom Kapcsolat oldalán található elérhetőségemen is megkereshetsz.
Jogi szakokleveles közgazdászként és nemzetközi adószakértőként, 20 éves gazdasági felsővezetői tapasztalattal a hátam mögött kis és nagy cégeknek kínálok gazdasági, pénzügyi, üzletviteli tanácsadást. Néhány éve a Forbes magazin a 20 legbefolyásosabb nő közé sorolt az üzleti életben.
