Így hasznosítsd a vállalkozásod éves beszámolóját
Nemcsak kötelező, hasznos is – 2. rész

A vállalkozásod éves beszámolójának megértéséhez egy kevés pénzügyi, számviteli és úgynevezett pénzügyikontrolling-tudásra van szükséged. Ebben a kétrészes cikkben bemutatom, mit tartalmaz egy éves beszámoló, és hogyan tudod az egyes részeit hasznosítani a vállalkozásod mindennapjaiban. 

32_corinne-kutz-a2dfanp9fwi-unsplash.jpeg

Az éves beszámolónak vannak olyan elemei, amelyeket nemcsak évente egyszer, hanem havonta vagy negyedévente jó elkészíttetned és elemezned, mert kiválóan számszerűsítik a vállalkozásod valós, aktuális működését. Ne hagyd veszni ezt a tudást, hasznosítsd időben! Így tudod mérni a már meghozott döntéseid helyességét, egyben csökkenteni a jövőbeli bizonytalanságot. A titok a számok értő olvasásában rejlik.

Az előző cikkben nagy vonalakban megismertük az éves beszámoló négy részét:

  • a számviteli mérleget;
  • az eredménykimutatást;
  • a kiegészítő mellékletet, benne a cash flow kimutatással
  • és az üzleti jelentést.

Javaslom, hogy előbb azt a cikket olvasd el, és utána térj vissza ide. A folytatásban ugyanis a négy dokumentum részleteiben fogunk elmerülni, és megtudhatod, miért nemcsak a Céginformációs Szolgálatnak készíted őket, hanem saját magadnak is.

 

Mit mutat meg a vállalkozás számviteli mérlege?

Röviden: a vállalkozásod vagyonát. A mérleg kulcseleme az úgynevezett saját tőke, ami más szóval a vállalkozás nettó vagyona. Az az érték, amit úgy is kiszámolhatnál, hogy a vállalkozás összes eszközének értékét csökkented a céltartalékokkal, a kötelezettségekkel és az úgynevezett passzív időbeli elhatárolásokkal. Lehet, hogy ez kínaiul hangzik, de ha céget vezetsz, előbb-utóbb találkozol ezekkel a fogalmakkal, és érdemes is megbarátkoznod velük.

Saját tőke = Eszközök – céltartalékok – kötelezettségek – passzív időbeli elhatárolások

 

Vizsgáljuk meg alaposabban a fenti egyenlet két elemét:

  • Az eszközökhöz tartoznak
    • az immateriális javak;
    • a tárgyi eszközök;
    • a befektetett pénzügyi eszközök;
    • a készletek;
    • a követelések – közöttük a kiszámlázott, de még ki nem fizetett vevői számlák;
    • az értékpapírok;
    • a pénzeszközök;
    • az aktív időbeli elhatárolások.
  • A kötelezettségek közé tartoznak
    • a hosszú és rövid távú kötelezettségek – közöttük a hitelek; a már beérkezett, de még ki nem fizetett szállítói számlák; a még el nem utalt adók;
    • és más tételek.

Egy cég alapításakor a kezdő tőke, azaz a jegyzett tőke a saját tőke első elemeként kerül be a mérlegbe. Ez lesz a források oldala, ami összességében mindig egyenlő az eszközök oldalával. Ezért a kezdő tőkét az eszközök oldalán is el kell helyezni. Általában a pénzeszközök eleme lesz, azon belül a bankszámlapénz soron jelenik meg.

Ha például árukészletet vásárolsz, ami egy kereskedő vállalkozás működésében mindennapos, akkor a pénzeszközök lecsökkennek, a készletek állománya pedig megnő. Mindkettő az eszközök között található, azaz egy átcsoportosítás történik.

Amikor kiszámlázol egy általad végzett szolgáltatást, akkor forrásoldalon a nettó (vagyis áfa nélküli) összeggel nő az eredmény. Ennek a többletnek az eszközoldalon is meg kell jelennie, hogy fennmaradjon az egyensúly. Ezért az eszközök között nő a vevőkkel szembeni követelés.

Az áfát ugyanígy mindkét oldalon fel kell tüntetni. Az eszközök között a vevőkkel szembeni követeléshez kerül, hiszen a nettó összeggel együtt az ügyfeled ezt is kifizeti majd neked. A forrásoknál pedig megnő az állammal szembeni kötelezettséged az áfaszámlán. Mert igaz, hogy te kapod meg az áfa összegét, de az nem a tiéd, tovább kell adnod az államnak.

A mérleg összesítve tartalmazza ezeket a mozgásokat és még sok mást. Értő figyelemmel és szakértő elemzéssel nagyon sok információt tudhatsz meg belőle a saját vállalkozásodról. Adott sorait, tételeit havonta vagy negyedévente jó kiértékelni. Hogy a te vállalkozásod esetében milyen gyakran érdemes megtenni, az jelentősen függ a vállalkozásod nagyságától, összetettségétől.

 

Mit olvashatsz ki az eredménykimutatásból?

Az eredménykimutatás – ahogy a neve is sugallja – a vállalkozás eredményeinek részletes levezetését tartalmazza, a cég üzleti bevételeitől kezdve a különféle költségein, ráfordításain át az úgynevezett szokásos üzleti eredményig, majd végül az adózott eredményig. Az alapelv egyszerű:

Eredmény = bevételek – ráfordítások

 

A főbb ráfordításokat

  • anyagjellegű ráfordításokra,
  • személyi jellegű ráfordításokra,
  • értékcsökkenési leírásra
  • és egyéb ráfordításokra

bontja a kimutatás. Üzleti eredménynek nevezzük azt, ami a bevételekből az előbbi ráfordítási tételek levonása után – jó esetben – megmarad. Rosszabb esetben esetben az eredmény negatív is lehet.

Felmerülhet benned a kérdés, hogy mi a különbség a költség és a ráfordítás között. Nos, nem sok. A ráfordítás a költségnél bővebb számviteli fogalom. A ráfordítás tartalmazza az üzleti termelő, szolgáltató tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó kifizetéseket is. A számviteli törvény ide sorolja többek között a bírságokat, a kötbéreket, a kamatokat, káreseményeket. Minden költség egyben ráfordítás is, de nem minden ráfordítás költség. Ahogy minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.

Az eredménykimutatás következő fontos eleme a pénzügyi eredmény, amely elsősorban

  • a kamatbevételek,
  • a kamatfizetések,
  • az árfolyamból adódó nyereségek és veszteségek
  • és a kapott osztalékok

adatait összesíti.

Az eredménykimutatás végén, az adó levonása után látod azt az összeget, ami a cég tiszta eredménye. Ezt fizetheti ki osztalékként a tulajdonosoknak, néhány speciálisabb feltétel teljesülése mellett.

Bár az eredménykimutatás külön soron nem jeleníti meg, mégis érdemes kiszámolnod az ún. EBITDA-t, ami egy angol mozaikszó (Earnings Before Interest, Taxes, Depreciation and Amortization, azaz: kamatok, adók és értékcsökkenési leírás előtti eredmény), mert ez mutatja a céged pénztermelő-képességét, ami különösen fontos adat.

Az EBITDA-t úgy számolhatod ki, hogy az üzleti eredményhez hozzáadod az értékcsökkenési leírást (másnéven amortizációt), így jutsz el ahhoz az eredményhez, amit a cég még az amortizáció levonása előtt elért.

A megfelelően tagolt eredménykimutatás elemzéséből számos kérdésre választ kaphatsz, amelyek segíthetnek abban, hogy a vállalkozásod prosperáljon és egyre több pénzt hozzon:

  • Mennyi volt a vállalkozásod forgalma, árbevétele?
  • Mennyi profitot hoztak az egyes tevékenységek?
  • Van olyan közöttük, amellyel a jelenlegi formában nem érdemes tovább foglalkozni?
  • Melyek a fejlesztendő termékek, szolgáltatások?
  • Voltak nagyobb költségmegtakarításaid az adott időszakban? Ha voltak, miből származtak?
  • Végleges megtakarításoknak tekintheted őket vagy csak átmenetiek?
  • Jelentősen alábecsültél-e bizonyos költségtételeket?
  • Ha csúsznak a beruházásaid, milyen eredménykieséssel járnak?
  • Mennyi a pénzügyi eredményed?
  • Nagyobb kilengések nélküli egyensúlyban tudod tartani a vállalkozásod cash flow-ját?

Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre megtaláld a választ, megfelelő gazdasági tudásra van szükséged. A rád zúduló rengeteg pénzügyi dokumentumot és még több adatot nem könnyű átlátni. Ezért foglalkoztat minden komoly vállalkozás pénzügyi, gazdasági szakembert vagy olyan külsős tanácsadókat, mint amilyen én is vagyok.

 

Mit tartalmaz a kiegészítő melléklet?

Végre nem csak számok! Ez a dokumentum leírásokból és elemző táblázatokból áll. Célja a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetének és eredményének bemutatása minden érintett számára (tulajdonosok, bankok, hitelezők, szállítók, vevők). Tartalmazza a tárgyi eszközök részleteit, köztük a folyamatban lévő beruházásokat. Sorra veszi a hitelek, kölcsönök, támogatások fontos jellemzőit, különösen a kamat mértékét, a futamidőt, valamint a pénzügyi forrást nyújtó felet.

A cash flow kimutatás kvázi a kiegészítő melléklet melléklete. A fontossága kiemelkedő, mert megmutatja a vállalkozásodba beáramló és onnan kiáramló pénzek csoportosítását.

Ennek a pénzáramlásnak a napi menedzselése minden vállalkozás életében alapvető, ezért több korábbi blogcikkemben is írtam róla.

Ha egyensúlyban tudod tartani a vállalkozásod cash flow-ját, az már fél siker.

A cash flow kimutatással kapcsolatban egy alapvető szempontot vállalkozóként, cégvezetőként fontos megértened. Az eredménykimutatásban és a mérlegben a bevételeket és a ráfordításokat akkor kell bemutatni (lekönyvelni), amikor felmerülnek, még ha nem történik is pénzmozgás. A cash flow kimutatás viszont csak a pénzmozgással járó eseményeket prezentálja.

Egy gyakorlati példán bemutatva: Egy nagy tételben vásárló kliensednek folyamatosan adsz el termékeket, és havonta egyszer számlázod ki őket. A könyvelőd lekönyveli a számlát, ami azonnal árbevétel lesz, azaz növekedik az eredményed. Azonban a cash flow kimutatásodban csak abban a későbbi időpontban jelenik meg bevételként, amikor a vevőd kifizeti a számlát.

Bár jogszabály szerint az üzleti jelentés kötelező tartalmi eleme, mégis gyakran a kiegészítő melléklet is bemutatja azokat az üzleti kockázatokat és lehetőségeket, amelyek nagy hatást gyakorolnak a cég életére. A lehetőségek növelik a vállalkozás stabilitását, értéket, míg a kockázatok értelemszerűen negatív hatással vannak rá.

Például egy nagyobb értékű per kockázatot jelent a vállalkozásodnak. A jogi ügyek kimenetele bizonytalan, benne van a pakliban, hogy veszítesz. Ha a pervesztés esetén fizetendő összeget még nem könyveltetted le a céltartalékok közé, akkor a kockázatok között kell feltüntetned. Ha már bekerült a lekönyvelt céltartalékokhoz, akkor csökkenti a vállalkozás eredményét, azaz a mérlegben a források között jelenik meg, az eredménykimutatásban pedig az egyéb ráfordítások soron.

 

Mire jó az üzleti jelentés?

Az üzleti jelentés a vállalkozás üzletmenetének fejlődéséről, teljesítményéről, illetve helyzetéről ad átfogó, a vállalkozás méretével és összetettségével összhangban álló elemzést. Látványos grafikonokkal, illusztrációkkal színesítve igazán érdekes olvasmány. Az üzleti jelentésed elkészítése alkalmat ad arra, hogy átgondold a vállalkozásod helyzetét a piacon, tanulságokat vonj le a számok tükrében, és értékeld a jövőbeli lehetőségeidet. Nem érdemes csak azért letudni, mert kötelező. Épp ellenkezőleg: ha már úgyis el kell készíteni, mert kötelező, akkor érdemes úgy csinálni, hogy abból te is profitálj. Erre is van egy hasonlatom: ha az autódat műszaki vizsgára viszed – mert kötelező –, akkor egy füst alatt érdemes alaposabban is átnézetni a szerelővel – a saját érdekedben.

 

Remélem, a leírtakkal sikerül hozzájárulnom vállalkozásod sikeréhez. Ezek a tanácsok általánosságban értendők. Az, hogy a te vállalkozásodra miként alkalmazhatók, függ a vállalkozásod konkrét, általam nem ismert helyzetétől.

Kövesd be a @hofernoemi.hu Instagram oldalamat is, ahol napi szinten osztok meg hasznos tippeket a vállalkozások fejlesztéséhez.

Szeretnél gyakorlati segítséget kapni, hogy vállalkozásod jobban működjön és sikeresebbé válhasson? Gazdasági, pénzügyi, üzleti problémád megoldásával kapcsolatban lenne kérdésed hozzám? Látogass el a www.hofernoemi.hu oldalra, ahol részletesebben is megismerheted a szolgáltatásaimat, és írhatsz nekem. De akár itt, a blogom Kapcsolat oldalán található elérhetőségemen is megkereshetsz.

Jogi szakokleveles közgazdászként és nemzetközi adószakértőként, 20 éves gazdasági felsővezetői tapasztalattal a hátam mögött kis és nagy cégeknek kínálok gazdasági, pénzügyi, üzletviteli tanácsadást. Néhány éve a Forbes magazin a 20 legbefolyásosabb nő közé sorolt az üzleti életben.

süti beállítások módosítása